Műsorújság

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznővel, a Nemzet Művészével 2017-ben beszélgetett Jálics Kinga.

Ő volt a tavalyi ország tortája verseny győztese, aki Mákvirág nevű tortájával lopta be magát az édességet kedvelők szívébe, idén pedig övé lett az ország legjobb cukormentes tortája. Egy reggel úgy ébredt fel, hogy már a fejében volt ez a sütemény, ezért is adta neki az Álmodozó nevet. A torta különlegességét a csokoládé és a meggy karakteres párosa adja, ezzel olyan klasszikusok ízvilágát idézi fel, mint a Lúdláb vagy a Rigójancsi. Kovács Alfréddal, a váci Édes vonal cukrászda tulajdonosával a Katolikus Társadalmi Napokon, a Vácon szeptember végén megrendezett KATTÁRSON, a családok és közösségek fesztiválján is találkozhattak az érdeklődők. Fotó: MKR/zsz

Zarándokúton járt Veres András győri megyéspüspök. Élményeiről számol be elsőként. Az Európai Újságírók Szövetségének 62. Nemzetközi konferenciájáról a szervezet alelnökével, dr. Radetzky Andrással, rádiónk vezérigazgató-helyettesével beszélgetünk. Az Izrael és a Hamász közötti békemegállapodás aláírásának alkalmával rendezett eseményről Lesti árpád politikai elemző fejti ki véleményét. Donald Trump amerikai elnök gázai béketervéről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértőt, egyetemi tanárt, az MTA doktorát kérdezzük. A nemzetközileg is számontartott Breuer -gyűjtemény létrehozását tűzte ki célul a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Sebestyén Ágnes művészettörténésszel beszélgetünk. Idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Szervdonáció és Transzplantáció Európa- és Világnapját a Transzplantációs Alapítvány. Szalamanov Zsuzsa kuratóriumi elnök nyilatkozik. A Jogsegélyben a jogképességgel, valamint egy morális és jogi problémával, az eutanáziával foglalkozunk Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen . Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket. A műsorból hallanak egy részletet.

"Hetvenöt évvel ezelőtt, 1950-ben nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét, Magyarország kapuját. Az elmúlt hét és fél évtizedben utasok százmilliói és repülőgépek milliói fordultak meg a ferihegyi futópályákon és terminálépületekben, a légikikötőt több ízben is Európa legjobbjának választották az utasok véleménye alapján, légiáru szállításban betöltött régiós elosztóközpont szerepe pedig megszilárdult." - áll a bud.hu oladlon. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két terminálja szinte "város a város szélén", hiszen a nagyrészt a főváros XVIII. kerületéhez tartozó légikikötő üzemeltetésében szinte minden szakma részt vesz. A vendégünk a stúdióban Somogyi-Tóth Gábor, korábbi forgalmi igazgató és Darida Tamás egykori pilóta.(fotó: wikipédia)

Valaki megszólította a tömegből: ,,Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!'' Ő azt felelte neki: ,,Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?'' Aztán így szólt hozzájuk: ,,Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.'' Példabeszédet is mondott nekik: ,,Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: ,,Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.'' Majd azt mondta: ,,Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!'' Isten azonban így szólt hozzá: ,,Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?'' Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A cirkuszművészet ma már nem csupán szórakoztatóipari jelenség, hanem az oktatás, a közösségépítés és a személyes fejlődés egyik modern eszköze is. A mozgás, a koncentráció és a koordináció fejlesztése mellett a cirkusz a bizalom, az együttműködés és az önkifejezés formáit is erősíti. Pál László Bendegúz, az Inspirál Cirkuszközpont zsonglőroktatója, a hazai "újcirkuszi oktatás" egyik meghatározó alakja, aki a cirkuszművészetet komplex fejlesztő eszközként alkalmazza, hogy egyszerre építse a testet, az elmét és a közösséget.

Olyan mesterség nyomába eredünk, amely évszázadokon át megédesítette az ünnepeket. A csornai mézesbábos kézművesek munkája nem csupán cukros finomságokat, hanem szeretettel formált hagyományokat is őriz. Nézzük meg közelebbről, hogyan készültek ezek a díszes ajándékok, kik voltak a mesterei, és milyen szerepet töltöttek be a helyi közösség életében?

A cirkuszművészet ma már nem csupán szórakoztatóipari jelenség, hanem az oktatás, a közösségépítés és a személyes fejlődés egyik modern eszköze is. A mozgás, a koncentráció és a koordináció fejlesztése mellett a cirkusz a bizalom, az együttműködés és az önkifejezés formáit is erősíti. Pál László Bendegúz, az Inspirál Cirkuszközpont zsonglőroktatója, a hazai "újcirkuszi oktatás" egyik meghatározó alakja, aki a cirkuszművészetet komplex fejlesztő eszközként alkalmazza, hogy egyszerre építse a testet, az elmét és a közösséget.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

XIV. Leó pápa névválasztása és első megnyilatkozásai ráirányították a figyelmet XIII. Leó pápára, akit a Katolikus Egyház társadalmi tanításának megalapozójaként tartanak számon. Az Egyháznak ugyanis a XIX. század vége óta egy egyre jobban kibontakozó, ám alapértékeiben változatlan társadalmi tanítása van, amit ha komolyan vennénk, akkor megoldást találhatnánk korunk égető szociális problémáira. Ez a társadalmi tanítás ugyanis nem ideológiákból indul ki, hanem mindig az ember valóságából, aki Isten képmására teremtetett, ám a természete a bűn által rosszra hajlóvá vált. A keresztény társadalom eszméje nem utópia, hanem értelmes politikai cél, és keresztény politikus nem is igen tűzhetne ki mást maga elé. Beszélgetés Illyés Szabolcs egyetemi oktatóval, a Keresztényszociális stratégia XIII. Leó pápától XIV. Leó pápáig című könyv szerzőjével.

Valaki megszólította a tömegből: ,,Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!'' Ő azt felelte neki: ,,Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?'' Aztán így szólt hozzájuk: ,,Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.'' Példabeszédet is mondott nekik: ,,Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: ,,Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.'' Majd azt mondta: ,,Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!'' Isten azonban így szólt hozzá: ,,Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?'' Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Dunai Tamás, Horváth Sándor, Kristán Attila, Lázár Csaba, Mécs Károly, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Ösvények és átjárók címmel ingyenesen látogatható még november 11-ig a Pannonhalmi Főapátságban az a kortárs időszaki kiállítás, amely a „kert” fogalmát helyezi középpontba. A tárlaton résztvevő alkotók a kert metaforáján keresztül reflektálnak napjaink társadalmi és ökológiai kérdéseire, valamint a spiritualitáshoz való viszonyunkra. A kiállítás „kerti” ösvényein haladva újragondolhatjuk felelősségünket a teremtett világ gondozásában, és azt is megfogalmazhatjuk, milyen jövőt álmodunk, álmodhatunk. Szikra Renátát, a tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérdezte. A KERT kulturális évad hátralévő programjairól bővebb információt találhatnak a Főapátság honlapján. Bányai Júlia alakját ma már kevesen ismerik, pedig hazaszeretete (a kor kifejezésével élve: honleányi hűsége) ma is példaértékű. Miklya Luzsányi Mónika életrajzi regényében a korabeli forrásokra támaszkodva, szakértők bevonásával Bányai Júliát, mint önmagát kereső és megvalósító, saját (sokszor idealisztikus) céljaiért küzdő nőt mutatja be. A könyv árnyalt, részletes képet fest a ma már alig ismert szabadságharcos nőről, akinek férfiruhába kellett bújnia azért, hogy harcolhasson saját maga és népe szabadságáért. A Szerelem és kard című kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélget. Az interjú második részét október 23-án, csütörtökön hallgathatják meg az Akvarellben. Madách Imre 165 éve, 1860-ban fejezte be drámai költeményét, Az ember tragédiáját. Hogyan látják ennyi év távlatából a mai tizenévesek Madách filozofikus fő művét? Erre kapunk választ, ha megnézzük a Várkapitányság és a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium együttműködésével létrejött szabadtéri kiállítást, a „Színre színt”-t, ahol valóban a Tragédia minden színéhez készítettek illusztrációt a Kisképző fiatal alkotói. A diákok változatos technikákkal, friss látásmóddal jelenítik meg a hit és a kétely, a szabadság és a rabság, az egyéniség és a személytelenség, a haladás és a pusztulás feszültségét, örök körforgását. A tárlat megnyitóján Zsoldos Szilvia járt, aki először Sikota Krisztinát, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettesét, majd a szakgimnázium igazgatóját, Szűcs Tibort kérte mikrofon elé, végül pedig a két megosztva első helyezést elért diákot, Deák Lillát és Tirpák Máriát hallhatják. A „Színre színt” című kiállítás november végéig ingyenesen megtekinthető a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, a diákok munkáira pedig szavazni is lehet a Várkert Bazár Facebook-oldalán. Fotók: a Várkert Bazár „Színre színt” című kiállításáról (forrás: MKR/Zsoldos Szilvia)

Keresztény erkölcsi megfontolások a XX. században. Korunk erkölcsi problémái - a keresztény emberkép a kiindulópont a válaszra

Az 1700 évvel ezelőtt megfogalmazott niceai hitvallás (325) évfordulója alkalmából, törökországi zarándoklaton vettek részt papok és szerzetesek Veres András győri megyéspüspök lelki vezetésével október elején. Niceába, Konstantinápolyba, Efezusba és Rodostóba is ellátogattak. A zarándoklatról Veres András püspök beszél. Fotó: Misszio Tours fb oldala A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola egyre színesebb képzési kínálatot nyújt a világiaknak és a felnőttképzés iránt érdeklődőknek. Töviskes Maris lelki gondozót Hámori Kinga kérdezte.

Egy kevésbé ismert, mégis rendkívül szép himnusz felé fordulunk, amelyet az Anyaszentegyház Szent Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepén, október 28-án imádkozik.

Vendégünk Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus-logopédus, akivel a gyerekek érzelemszabályozásának, kitartásának, nyitottságának fejlesztéséi lehetőségeiről beszélgetünk, az általa megalkotott munkafüzetek alapján. 2. rész. Fotó: Szabó Árpád Zsolt

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Valaki megszólította a tömegből: ,,Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!'' Ő azt felelte neki: ,,Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?'' Aztán így szólt hozzájuk: ,,Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.'' Példabeszédet is mondott nekik: ,,Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: ,,Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.'' Majd azt mondta: ,,Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!'' Isten azonban így szólt hozzá: ,,Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?'' Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Dunai Tamás, Horváth Sándor, Kristán Attila, Lázár Csaba, Mécs Károly, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Az 1700 évvel ezelőtt megfogalmazott niceai hitvallás (325) évfordulója alkalmából, törökországi zarándoklaton vettek részt papok és szerzetesek Veres András győri megyéspüspök lelki vezetésével október elején. Niceába, Konstantinápolyba, Efezusba és Rodostóba is ellátogattak. A zarándoklatról Veres András püspök beszél. Fotó: Misszio Tours fb oldala A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola egyre színesebb képzési kínálatot nyújt a világiaknak és a felnőttképzés iránt érdeklődőknek. Töviskes Maris lelki gondozót Hámori Kinga kérdezte.

Egy kevésbé ismert, mégis rendkívül szép himnusz felé fordulunk, amelyet az Anyaszentegyház Szent Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepén, október 28-án imádkozik.

Vendégünk Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus-logopédus, akivel a gyerekek érzelemszabályozásának, kitartásának, nyitottságának fejlesztéséi lehetőségeiről beszélgetünk, az általa megalkotott munkafüzetek alapján. 2. rész. Fotó: Szabó Árpád Zsolt