Műsorújság

Vendégeink: dr. Vásáry István orientalista, az ELTE Széchenyi-díjas egyetemi tanára, az MTA rendes tagja és dr. Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. „A hat évtizednyi magyarságszolgálat engem is magyarrá tett” - saját vallomásával jellemezhetnénk leginkább Bernard Le Calloc’h francia művelődéstörténészt. Egyik fő kutatási területe a történelmi magyar–francia kapcsolatok. Munkássága másik központi szereplője Kőrösi Csoma Sándor, a tibetológia megalapítója és a magyar őshaza keresője volt. Több könyvet és több száz cikket szentelt a témának. Francia és magyar megjelent írásaiban és tanulmányaiban több alkalommal hívta fel a figyelmet a határon túli magyarság helyzetére. Történelmi, irodalmi, nyelvészeti, néprajzi, földrajzi és vallási ismereteket egyaránt izgalmasan ötvöző munkásságáról beszélgetünk vendégeinkkel.

Az elegáns szállodák világába kalauzolja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak az új időszaki kiállítása, mely A Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért címmel nyílt meg. Az aranykulcs azoknak a szállodai munkatársaknak a szervezetére utal, akik elegáns hotelekben igyekeznek segíteni a vendégeknek a hétköznapi élet területein is: ők a concierge-ek. Az aranykulcsosok a concierge szakma elitjét képviselik. Szervezetük nemzetközi szinten is jelentős. A tárlat Magyar Aranykulcs történetét mutatja be. Hegedűs Krisztián kurátort a kiállító térben kérte mikrofon elé Tóth Zsófia. Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész a magyar szak elvégzése után került a könyvkiadás világába, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. Később egyetemi oktató lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban. A kötetről és az emlékezésről Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

Nagy sikerrel mutatta be 2025 októberében a Magyar Színház A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című előadását, amelyet szerzőként és rendezőként is Olt Tamás jegyez. A felkavaró, több helyen megrázó produkcióban az alkotók arra tesznek kísérletet, hogy a második világháború után koncepciós perben elítélt színésznőnek a társadalmi rehabilitációját elősegítsék. Hiszen sokan nem is tudják azt, milyen méltatlanul állították félre az addig ünnepelt dívát, aki a huszadik század első felének talán legnagyobb színpadi sztárja volt. A Művészbejáróban Olt Tamással beszélgetünk a darab megszületéséről, az adaptáció műhelytitkairól és végül a Karinthy Színházról is, hiszen a színész-szerző-rendező nem mellesleg a budai teátrum igazgatója is.

Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt: ,,Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A reggelek legtöbbünk számára egyetlen biztos ponttal indulnak: a kávé illatával. Van, akinek ez csupán egy gyors lendület, másoknak egy csendes rítus, amely segít összerendezni a gondolatokat, mielőtt beindul a nap. És miközben a reggeli kávé ma már otthonok millióiban készül, egyre többen keresik azt is, hogy mitől lesz igazán jó a kávé: milyen úton jut el hozzánk, hogyan befolyásolja a termőterület, a feldolgozás, a pörkölés – és hogy mennyi élmény és tudatosság rejlik egyetlen csészében. Fotó: FB - Coffee Education Center

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház kórusa idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból vasárnap este 6 órakor Marton Zsolt váci megyéspüspök ünnepi szentmisét mond a székesegyházban, azt követően 7 órakor kezdődik a hagyományos – s ezúttal jubileumi – Cecília-hangverseny. Varga László atyától a váci székesegyház karnagyától Hámori Kinga érdeklődött a kórus múltjáról, szolgálatáról és az ünnepi hangversenyről.

A reggelek legtöbbünk számára egyetlen biztos ponttal indulnak: a kávé illatával. Van, akinek ez csupán egy gyors lendület, másoknak egy csendes rítus, amely segít összerendezni a gondolatokat, mielőtt beindul a nap. És miközben a reggeli kávé ma már otthonok millióiban készül, egyre többen keresik azt is, hogy mitől lesz igazán jó a kávé: milyen úton jut el hozzánk, hogyan befolyásolja a termőterület, a feldolgozás, a pörkölés – és hogy mennyi élmény és tudatosság rejlik egyetlen csészében. Fotó: FB - Coffee Education Center

Hangmérnök: Horváth János Zene: Laczó Zoltán Vince és Bolla Milán Rendező: Varga Andrea

24. rész Gaál Józseffel, a kamara elnökével Csuth Judit, Sipos Zsolttal, a kamara titkárával pedig Tóth János András beszélget a térség adottságairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt: ,,Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A cimszerepben: Nagy-Kálózy Eszter Főbb szereplők: Seress Zoltán, Rudolf Péter, Jónás Gabriella, Papp János, Mécs Károly, Pápai Erika, Götz Anna, Oberfrank Pál, Őze Áron Hangmérnök: Horváth János Zene: Dévény Mária, Laczó Zoltán Vince, Borbély T. András. A rendező munkatársa: Varga Andrea Rendezte: E. Román Kata

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Először betiltották, aztán kötelező olvasmány lett, és 25 évvel a megjelenése után is kihagyhatatlan. Janne Teller Semmi című kisregénye botrányból lett világsiker, közel 2 millió eladott példánnyal. Illés Andreával, a kötet szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút. 1925. április 9-én született Kerényi Grácia, Óbuda Díszpolgára, a lengyel irodalom kiváló magyarországi népszerűsítője, aki mindkét ország irodalmi életében maradandót alkotott. Az írónő az 1960-as évek elején költözött a Fő tér 2. számú patinás ház második emeleti, tágas lakásába, amely 1971-ig volt lakóhelye. Élete azonban egyetlen nagy utazás volt Magyarország és Lengyelország között: két városban, Budapesten és Varsóban volt otthona, és mindkettőt sajátjának vallotta. Az útkeresés, az identitás kérdésének tisztázása számára elsősorban a kulturális gyökerek mélyebb megértésében rejlett. A kultúra volt a kapocs, amelynek révén otthon érezhette magát itthon és lengyel földön egyaránt. 2014-ben posztumusz Óbuda Díszpolgárává választották. A halálának negyvenedik, születésének századik évfordulója alkalmából Kerényi Gráciáról megjelent emlékkönyv bemutatóján Szerdahelyi Csongor járt. Laki Péter a Budapesti Operettszínház vezető táncos-komikusa operettek mellett musicalekben és operákban is rendszeresen játszik. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Fényes Szabolcs klasszikus operett-műveinek komikus szerepei mind-mind repertoárján szerepelnek. Ungvári Judit operett sorozatának következő részét hallhatják.

Ha sablonokban kellene szólni róla, annyit írnék: reneszánsz ember, vagy, hogy polihisztor. De ő - aki dr. Józsa Tivadar néven a Tihannyal és Balatonfüreddel háromszöget alkotó Pécsely legendás körorvosa volt, akit Bodosi Györgyként úgy ismertek, mint költőt, írót, szociográfust és tárgyi emlékek gyűjtőjét-, szóval ezt a személyiséget nem lehet a hagyományos keretek közé szorítani, pedig a hagyományok is hozzá tartoztak. Az esztendők számában bőkezű volt hozzá a temető. Nagy György András első beszélgetőtársa a Kossuth-díjas Kodolányi Gyula, a második pedig felesége, Illyés Gyula leánya, Mária volt. Nem véletlenül...

A Muravidék kiegyezés utáni helyzetéről, az 1867 és 1918 közötti évtizedekről, az egyház helyzetéről beszél Kovács Kristóf történész.

1. A Délkelet-Ázsiai országok összefogtak és próbálják a saját érdekük szerint alakítani a sorsukat, Kína és az Egyesült Államok között egyensúlyozva… Érdekesek és tanulságosak, hiszen kicsit hasonló cipőben járunk, ráadásul rendkívül hasznosak is lehetnek a számunkra. Goreczky Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgetünk. 2. Ukrajna 100 új Rafale harci repülőgépet vásárlásárol Franciaországtól, állapodott meg Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij hétfőn Párizsban. A franciák persze örülnek – de ki fog fizetni? És mit mond ez az európai és az ukrán vezetés békeszándékáról? Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

Bár eszmeileg Szegedről indult az 1956-os forradalom az itteni Bölcsészkarról, de ebben a városban, érdemi forradalmi, kivált erőszakos esemény nem történt. Azonban országos szinten egyedülálló módon működött Szegeden a rövidhullámon sugárzó Széchenyi Rádió, amely 1956. október 26. és november 6. között sugárzott a MÁV-székház pincéjéből.

Hangmérnök: Horváth János Zene: Laczó Zoltán Vince és Bolla Milán Rendező: Varga Andrea

Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt: ,,Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A cimszerepben: Nagy-Kálózy Eszter Főbb szereplők: Seress Zoltán, Rudolf Péter, Jónás Gabriella, Papp János, Mécs Károly, Pápai Erika, Götz Anna, Oberfrank Pál, Őze Áron Hangmérnök: Horváth János Zene: Dévény Mária, Laczó Zoltán Vince, Borbély T. András. A rendező munkatársa: Varga Andrea Rendezte: E. Román Kata

A Muravidék kiegyezés utáni helyzetéről, az 1867 és 1918 közötti évtizedekről, az egyház helyzetéről beszél Kovács Kristóf történész.

1. A Délkelet-Ázsiai országok összefogtak és próbálják a saját érdekük szerint alakítani a sorsukat, Kína és az Egyesült Államok között egyensúlyozva… Érdekesek és tanulságosak, hiszen kicsit hasonló cipőben járunk, ráadásul rendkívül hasznosak is lehetnek a számunkra. Goreczky Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgetünk. 2. Ukrajna 100 új Rafale harci repülőgépet vásárlásárol Franciaországtól, állapodott meg Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij hétfőn Párizsban. A franciák persze örülnek – de ki fog fizetni? És mit mond ez az európai és az ukrán vezetés békeszándékáról? Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

Vendégünk: Telek Zsuzsa és Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági szakmai vezetője. (Korábbi műsorunk ismétlése)