Műsorújság

Megnézzük a város szívében álló patinás Virágh-kúriát. A Tájházat, mely a helyi paraszti kultúra világát idézi, de falai között tevékenykedik jelenleg a települési értéktár kör csapata is. A katolikus templomot, a változatos köztéri szobrokat, kutakat, emléktáblákat; sétálunk a macskaköves főutcán és szó lesz a város Petőfi Sándor emlékpontjairól.

December 19-én (19 órakor) az RS9 Színházban lesz a Formiusz Színház új bemutatója, a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás. A darab egy szenvedélybetegségben szenvedő nő igaz történetét mutatja be, annak naplóját feldolgozva. A főszerepet Kocsis Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Formiusz Színház társulatának tagja alakítja. Őt, valamint a darab rendezőjét, Csáki Ritát kérdezte az előadás próbájának szünetében Kovács Éva Rebecca. A regényes, anekdotikus – rosszabb esetben bulvárba hajló – interpretáció különösen fenyegeti az olyan alkotókat, mint Csáth Géza, akinek élete tálcán kínálja a botrányt, a hipokrita borzongást, illetve az életmű szinte kizárólagosan életeseményeken keresztül történő értelmezését. Kis Petronella irodalomtörténész ezzel a hagyománnyal kíván szakítani, aki a Csáth írásművészetére nagy hatással bíró zenei műveltséget, előadói és szerzői ambíciókat, valamint zenekritikusi munkásságot helyezi középpontba Fantázia és fúga című kötetében (MMA Kiadó). A szerzővel Fülöp Tamás beszélgetett. Sorsunkat csak részben örököljük, és részben határozzák meg külső tényezők. Életünk forgatókönyvét azonban minden esetben, még a legnagyobb nehézségek közepette is magunk írjuk. Ezt vallja Király Levente újságíró, rendező és szerkesztő legújabb könyvében, amelyben olyan közismert személyiségek szólalnak meg, akik bár maguk is átéltek komoly tragédiákat, megerősödve jöttek ki belőlük. A Felülírt sors című kötetről a szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Fotó: a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás próbájáról

Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? Amikor pedig megtalálja, bizony, mondom nektek: jobban örül annak, mint a kilencvenkilencnek, amely el sem veszett. Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az Országos Teológiai és Lelkipásztori Napok idei rendezvényének helyszíne a hagyományoknak megfelelően idén is Esztergom, illetve a Szent Adalbert Központ volt. A találkozó alapját két jubileum szolgáltatta. Egyik maga a jubileumi Szentév; Isten 2025 éve ajándékozott meg bennünket megtestesülésével. Másik évforduló a Szent András Evangelizációs Központé, amelynek munkatársai épp harminc éve végzik tanúságtevő és tanító szolgálatukat. Minderről Fábry Kornél püspökkel, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával a helyszínen, a tanácskozás szünetében beszélgettünk. (Kép: Magyar Kurír)

A Szegeden tanuló egyetemisták, főiskolások közül sokan vesznek részt keresztény hitük fontos eseményein: szentmiséken, zarándokutakon. Az összejövetelek lelki vezetője gyakran Köllő Sándor atya, akit Tráser László kérdezett tapasztalatairól.

Az ünnepekhez hozzátartozik a rákészülés, a lelkileg való előkészülés is. Karácsonyt megelőzi advent, amely segít abban, hogy lelkileg hangolódjunk, felkészítsük magunkat az Istennel való mélyebb találkozásra. Fontos a várakozás, az előkészület, az izgalom és ami ezzel jár. Jézus maga is azt mondta, hogy tisztítsuk meg, készítsük fel magunkat, hogy felkészülten álljunk Isten előtt. Lélektanilag gyógyító hatása van, ha amire várunk beteljesedik és átélhetjük a valódi ünnepet. A Házunk táján műsorában korunk adventjéről fehérvári lelkipásztorok osztják meg gondolataikat.

Az Országos Teológiai és Lelkipásztori Napok idei rendezvényének helyszíne a hagyományoknak megfelelően idén is Esztergom, illetve a Szent Adalbert Központ volt. A találkozó alapját két jubileum szolgáltatta. Egyik maga a jubileumi Szentév; Isten 2025 éve ajándékozott meg bennünket megtestesülésével. Másik évforduló a Szent András Evangelizációs Központé, amelynek munkatársai épp harminc éve végzik tanúságtevő és tanító szolgálatukat. Minderről Fábry Kornél püspökkel, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával a helyszínen, a tanácskozás szünetében beszélgettünk. (Kép: Magyar Kurír)

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? Amikor pedig megtalálja, bizony, mondom nektek: jobban örül annak, mint a kilencvenkilencnek, amely el sem veszett. Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Majoros Nóra nem rég megjelent Téli mesekönyv című kötetét majd Miklya Zsolt gyerekverseit ajánljuk figyelmükbe annak apropóján, hogy a két szerző alkotásai rádióra alkalmazva december 15. és 21. között gyermekirodalmi sorozatunkban a Varázsdobozban lesznek hallhatóak. A meséket és verseket a képen látható kollégáink Gőbel Ágoston és Fülöp Tamás olvasták fel. (Fotó: Polcz Péter) Kultúrmorzsák című rovatunkba Zsoldos Szilvia válogatott egy csokorra valót az aktuális programokból.

Miért lehet Jókai Mór a "legbudapestibb" író, holott Komáromban született 200 évvel ezelőtt? Hol voltak lakhelyei Pesten és Budán s vajon ihletője volt –e a művei számára a főváros? Mindezekre a kérdésekre is szeretnénk választ adni Önöknek. Tomasits Bence a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történésze és Földváry Gergely a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője az idei Jókai emlékévben kiállítást és konferenciát is szervezett, hogy minél pontosabban megismertessék az érdeklődők számára e sokoldalú regényíró regénybe illő életét. 2 részes műsorunk első adásában velük eredünk Jókai Mór nyomába Pesten és Budán ...

Vendégem Domokos Gábor, a Gömböc alkotója, a budapesti Műegyetem professzora, és Almádi Gergő, a Műegyetem doktorandusza.

Vendégem Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.

Az Ordo Iuris egyik szakértője egy Franciaországból származó, már hosszabb ideje Lengyelországban élő szakember, aki néhány héttel ezelőtt megosztotta velünk megrendítő észrevételeit arról, milyen hasonlóságokat lát a mai közép-európai helyzet és a Franciaországban, korai ifjúságának idején tapasztalt állapotok között. Az online tér kommunikációs kultúráját a közvetlenség, az anonimitás és a gyors reakcióidő mellett a durva, sértő vagy éppen agresszív nyelvhasználat is jellemzi. A nyelvi durvaság, ha kisebb mértékben is, de egyre elterjedtebb a hagyományos médiában is. Szakmai konferenciával egybekötött bemutatórendezvényen ismertette „Óvodások és a média” című, az óvodáskorú gyermekek digitáliseszköz-használatával kapcsolatos kihívásokat és megoldásokat kutató kiadványát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? Amikor pedig megtalálja, bizony, mondom nektek: jobban örül annak, mint a kilencvenkilencnek, amely el sem veszett. Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Vendégem Domokos Gábor, a Gömböc alkotója, a budapesti Műegyetem professzora, és Almádi Gergő, a Műegyetem doktorandusza.

Vendégem Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.

Az Ordo Iuris egyik szakértője egy Franciaországból származó, már hosszabb ideje Lengyelországban élő szakember, aki néhány héttel ezelőtt megosztotta velünk megrendítő észrevételeit arról, milyen hasonlóságokat lát a mai közép-európai helyzet és a Franciaországban, korai ifjúságának idején tapasztalt állapotok között. Az online tér kommunikációs kultúráját a közvetlenség, az anonimitás és a gyors reakcióidő mellett a durva, sértő vagy éppen agresszív nyelvhasználat is jellemzi. A nyelvi durvaság, ha kisebb mértékben is, de egyre elterjedtebb a hagyományos médiában is. Szakmai konferenciával egybekötött bemutatórendezvényen ismertette „Óvodások és a média” című, az óvodáskorú gyermekek digitáliseszköz-használatával kapcsolatos kihívásokat és megoldásokat kutató kiadványát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.