Műsorújság

A szentmisét bemutatja Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek. Közreműködik: Komlóssy Gábor trombitaművész és az ETANUM Vegyeskar. Orgonán kísér és vezényel Virágh András orgonaművész.

Kő Boldizsár szobrászművész alkotása, ötlete, leleménye többek között a Millenárison található Zöld Péter játszótér, vagy a 6. kerületi Benczúr kert csodaállatos játékai. Hogy milyenek a meseterek és hogyan születnek, azt az alkotó meséli el. Azt is megtudjuk, hogy milyen volt a gyermekkora szülei, Kő Pál szobrászművész és Péterfy Gizella festőművész műhelyében, szobrok közt játszva.

MMA sorozat 3. Osgyányi Vilmos Keresztesi József: Az elveszett szaloncukor A Tabán és a Naphegy, A Krisztinaváros - Kultúrtörténeti séták Kulturális palettánkban, az Akvarellben az év utolsó két hetében minden hétköznap a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából egy-egy jeles alkotónkkal beszélgetünk a tavaly december 24-én, még Ferenc pápa által A remény zarándokai mottóval meghirdetett 27. rendes szentév kapcsán. A 7 részes sorozat harmadik részét hallgathatják meg most, beszélgetőtársunk Osgyányi Vilmos Munkácsy Mihály-díjas kőszobrász-restaurátor, az MMA tagja. A karácsonyi ünnepkör végén játszódik az a mesés, humoros történet, mely egy elveszett szaloncukor megtalálását helyezi középpontba. És bár a meseregény elsősorban gyerekeknek készült, olvasása tartalmas kikapcsolódást jelenthet a felnőtt korosztály számára is. Keresztesi József: Az elveszett szaloncukor című könyve egy testvérpár különleges világban, egy karácsonyfa belsejében játszódó kalandjait mutatja be, amely a karácsonyi ünnepkör utolsó napján, a feldíszített fa leszedése előtti napon játszódik. A szerzővel Tóth Zsófia elsőként arról beszélget, miért éppen ez az időszak kerül a történet fókuszába. A Fekete Sas kiadó kultúrtörténeti sétákra hívja az olvasókat Budapesten, s idén már az ötödik és hatodik kötet készült el a népszerű sorozatban. És hogy miként lehet könyvben bejárni a mai Tabánt és hajdanvolt szőlőhegyét, a Nap-hegyet járjuk be, valamint a Krisztinaváros alsó- és felsővidékét, azt már Saly Noémitől tudta meg Fazekas Gyöngyvér.

Korábbi adásunk ismétlése. Beszélgetőtársaink: Fülöp Tamás színművész, szinkronszínész és bemondó, valamint Gregor Bernadett Jászai Mari-díjas színművész, Magyarország Érdemes Művésze Zenei szerkesztő: Varga Ramona Képünkön Gregor Bernadett, fotó: MKR/Veres Ádám

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fordította: Kis Mónika Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Szerkesztő: Varga Andrea

A Karácsony a 19. századi királyi család életében is fontos időszak volt, különösen Erzsébet királyné, vagyis Sisi idején. A magyarországi tartózkodások során az ünnep hangulata és szokásai sok tekintetben eltértek a bécsi udvar gyakorlatától. Arról, hogyan ünnepelt a királyi család Magyarországon, és milyen hagyományok kapcsolódtak a karácsonyhoz, Kassa Melindával, a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusával Balázs Zsanett beszélget.

A Kisjézus karácsonyi születése a legnagyobb keresztény téli ünnep, heteken át tartó előkészülettel, mely időszakot majd Vízkereszt zár le majd az új esztendőben. A mára évezredes katolikus magyarság számos népszokást őriz, melyeket Szent Karácsonyhoz kötöttek - derül ki Kohári Nándor történész szavaiból.

A szentmisét bemutatja Osztie Zoltán plébános.

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Kulturális palettánkban, az Akvarellben az év utolsó két hetében minden hétköznap a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából egy-egy jeles alkotónkkal beszélgetünk a tavaly december 24-én, még Ferenc pápa által A remény zarándokai mottóval meghirdetett 27. rendes szentév kapcsán. A 7 részes sorozat negyedik részét hallgathatják meg most, beszélgetőtársunk Golda János Ybl Miklós-díjas építész, aki tavasszal részt vett egy római szentévi zarándoklaton. A kérdező: Pozsgai Nóra. Láttak önök már űrben járt magyar lobogót? Nos, a Magyar Nemzeti Múzeumban ezt megtehetik, december eleje óta. Ekkor adta át ugyanis a 10 különleges darab egyikét az intézmény számra Kapu Tibor – tisztelegve egyben a Hunor-program sikere előtt. Ez annyiban is eltér a többitől, hogy befoglaló kerete tartalmaz egy mikro SD-kártyát, rajta azok adataival, akik részt vettek a Küldd a neved a nemzetközi űrállomásra projektben. Zsoldos Szilvia összeállításában először a másodikként számontartott magyar asztronautát osztja meg gondolatait. Egy anya, Ráckevei Anna - és leánya, Horváth Julianna – egy színpadon. „A debreceni lunátikus”, vagyis az a darab, amit Jókai Mór születésnek 200. évfordulója alkalmából tűzött műsorra a Csokonai Színház ebben is különleges. Ez a mű, ebben a formában, valóban erre az alkalomra készült – egyetlen előképe van, egy 1988-as diákszínpadi változat. A kérdező Nagy György András volt.

A Fekete Sas kiadó kultúrtörténeti sétákra hívja az olvasókat Budapesten, s idén már az ötödik és hatodik kötet készült el a népszerű sorozatban. Az Andrássy utat vagy a régi pesti városfalat követő kötetek után érkezett meg a Gellérthegyet és a Margitszigetet bebarangoló helyi bédekker. E négy könyvecske után Budának vesszük az irányt. És hogy miként lehet könyvben bejárni a mai Tabánt és hajdanvolt szőlőhegyét, a Nap-hegyet, valamint a Krisztinaváros alsó- és felsővidékét, azt már Saly Noémitől tudja meg Fazekas Gyöngyvér.

Slachta Margit írásainak 5. kötete. Vendégek: Petrás Éva történész, Schlachta Boglárka a Károlyi Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar tanársegédje és Kornyilovné Máthé Anita történész, a Szent Margit Gimnázium tanára. Fotó: Gondolat Kiadó

A karácsonyi ikon csodálatosan összetett, gazdag világ. Mindennek jelentése és jelentősége van rajta. Kicsit olyan is, mint egy izgalmas rejtvény, amt meg kell fejtenünk. Dr. Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus - Miklós atya - ebben segít, miközben kezünket Isten kezébe teszi. Hiszen az ikon imádság is, az ábrázolt képeken keresztül Istennel beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Varga Ramona Rendező: E. Román Kata 2.) A kisbojtár ajándéka magyar népmese Felolvassa: Papp Zoltán Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata 3.) Visky András: Betlehemi éjszaka Felolvassa: Pápai Erika Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Varga Andrea

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Slachta Margit írásainak 5. kötete. Vendégek: Petrás Éva történész, Schlachta Boglárka a Károlyi Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar tanársegédje és Kornyilovné Máthé Anita történész, a Szent Margit Gimnázium tanára. Fotó: Gondolat Kiadó

A karácsonyi ikon csodálatosan összetett, gazdag világ. Mindennek jelentése és jelentősége van rajta. Kicsit olyan is, mint egy izgalmas rejtvény, amt meg kell fejtenünk. Dr. Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus - Miklós atya - ebben segít, miközben kezünket Isten kezébe teszi. Hiszen az ikon imádság is, az ábrázolt képeken keresztül Istennel beszélgetünk.