Műsorújság

A Salva Vita fő célja elsőként az volt, hogy az értelmileg akadályozott embereket támogassa az önálló életvitel és a munkavállalás terén. Az évek során szolgáltatásaikat, kiterjesztették minden fogyatékossági csoportra, és a megváltozott munkaképességű emberekre is. Álmuk, hogy olyan társadalomban éljünk, amelyben mindenkinek meg van a maga helye és szerepe, mindenki értékes tagja a közösségnek. Vendégünk Dénesné Spitzer Éva, a Salva Vita Alapítvány ifjúsági programjának munkatársa - foglalkozási tanácsadó. Életképek a Salva Vita Alapítvány hétköznapjaiból. (Fotó: Salva Vita Alapítvány)

„Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölte le durva kézzel a szép mese hímporát, csodálatos /…/ muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől” – így írt a korabeli sajtó a János vitéz 1904-es ősbemutatójáról. A darab korokon átívelő siker lett. Most a Debreceni Csokonai Színház tűzi műsorára január 16-án. Nagy György András Kukorica Jancsi egyik megformálójával, az operaszínpadokról is ismert Boncsér Gergellyel beszélgetett. Hogy valóban Dosztojevszkij mondta-e azt, „Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” – valószínűleg örökre kérdés marad. Tény viszont a mondat igazsága, vagyis, hogy a novella realizmusa és groteszk látásmódja óriási hatást gyakorolt az irodalomra. Az RS9 Színház most a mai néző számára kívánta élővé és aktuálissá tenni az író világát. A darab legközelebb január 18-án, vasárnap látható az RS9 Színházban. A következő időpont február 14. Az alkotókat, Széles László színművészt és Lábán Katalin rendezőt Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé. A Rozsdalovag története január 17-én folytatódik a Budapesti Operettszínházban. Valóban egy sorozatról van szó. A családi mesemusical főszereplőjének életébe hol Fránya Frida csöppen bele, hol pedig egy kísértet. De persze nem kell megijedni. A rendező a Kossuth-díjas Bozsik Yvett. Beszélgetőtára pedig Ungvári Judit.

A Misztrál, a Ghymes és a Csík zenekar felvételei szólnak. Komjáti Jenő, Fazekas Mihály és Petőfi Sándor egy-egy versét hallják.

Később újra bement Kafarnaumba, és elterjedt a híre, hogy a házban van. Sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtóhoz sem fértek, és hirdette nekik az igét. Közben odajöttek hozzá néhányan, akik egy bénát hoztak, négyen cipelték. Mivel nem tudták eléje vinni a tömeg miatt, kibontották a ház tetejét, ahol ő volt, és átlyukasztva azt, lebocsátották az ágyat, amelyen a béna feküdt. A hitüket látva Jézus így szólt a bénához: ,,Fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.'' Ültek ott néhányan az írástudók közül is. Ezek azt gondolták magukban: ,,Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnöket más, mint egyedül az Isten?'' Jézus rögtön észrevette lelkében, hogy így gondolkodnak magukban, ezért azt mondta nekik: ,,Miért gondoljátok ezeket szívetekben? Mi könnyebb, azt mondani a bénának: ,,Bocsánatot nyertek bűneid'', vagy azt mondani: ,,Kelj föl, vedd ágyadat és járj''? Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani -- ekkor a bénához fordult: -- Mondom neked, kelj föl, vedd ágyadat és menj haza!'' Az pedig mindjárt fel is kelt, fogta az ágyát, és elment mindenki szeme láttára, úgyhogy mindnyájan csodálkoztak, és dicsőítették az Istent. Ezt mondták: ,,Ilyet még nem láttunk soha.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az ember közelségében, leginkább templomtornyokban lakik. A hideg, havas teleken sajnos éhen pusztul: drasztikusan megfogyatkozik az állománya. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Egyszerre két óriási aranybánya nyílhat meg Venezuelában, és azokat az Egyesült Államok szerezheti meg. A Gold Reserve célja a Brisas és a Siembra Minera projekt visszaszerzése, amelyeket a venezuelai kormány a 2000-es és 2010-es években lefoglalt. A Hugo Chávez-rezsim alatt elkobzott Brisas-lelőhely körülbelül tízmillió uncia aranyat tartalmaz, amelynek értéke 44,4 milliárd dollár a Mining.com szerint – írja a Világgazdaság. Nicolás Maduro venezuelai elnök akadályozta a migráció visszaszorítását, a kábítószeráramlás megfékezését, és az amerikai olajcégek hozzáférését Venezuela gazdag olajmezőihez, és e felsorolásból az utolsó szempont a legfontosabb. A Gold Reserve amerikai aranybányászati cég azt állítja, hogy ezen projekt keretében jelenleg illegálisan bányásszák az aranyat a Cartel de los Soles, egy kábítószer-terrorista szervezet irányításával, kínai technológiát használva a Maduro-kormányzat javára. A Gold Reserve Inc. régóta pereskedik a venezuelai kormánnyal az elkobzott projektek miatt, most esély merült fel azok visszaszerzésére. Mindenesetre érdekes fejlemény, hogy a cég részvényei 103 százalékkal emelkedtek Torontóban 2026. január 5-én, miután a vállalat üdvözölte az amerikai katonai műveletet, amelyben elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Mindeközben a The New York Times szerint az amerikai igazságügyi minisztérium „visszavonta az egyik leglényegesebb, Nicolás Maduro venezuelai elnököt érintő vádat, amelyet a Trump-kormányzat azért vezetett elő, hogy megteremtse az alapot Maduro hatalmának megdöntéséhez”. Madurót korábban azzal vádolták, hogy a Cartel de los Soles drogkartell vezetője. A vádak között továbbra is szerepel az, hogy Maduro részt vett egy kábítószer-kereskedelmi összeesküvésben, de kihúzták a vádiratból azt az állítást, miszerint a Cartel de los Soles egy valódi szervezet. A módosított dokumentumban az áll, hogy a kifejezés egy „patronázsrendszerre” és a drogpénzek által táplált „korrupciós kultúrára” utal. Ez a változtatás azért is érdekes, mert az amerikai ügyészség szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök felesége, Cilia Flores évtizedeken át az árnyékból irányította véres kézzel a dél-amerikai országban felépülő drogbirodalmat, a venezuelai first ladyt – legalábbis a korábbi amerikai vádirat – a „Napok Kartellje” bűnszervezet motorjaként említette. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beeszélgettünk.

Az ember közelségében, leginkább templomtornyokban lakik. A hideg, havas teleken sajnos éhen pusztul: drasztikusan megfogyatkozik az állománya. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Később újra bement Kafarnaumba, és elterjedt a híre, hogy a házban van. Sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtóhoz sem fértek, és hirdette nekik az igét. Közben odajöttek hozzá néhányan, akik egy bénát hoztak, négyen cipelték. Mivel nem tudták eléje vinni a tömeg miatt, kibontották a ház tetejét, ahol ő volt, és átlyukasztva azt, lebocsátották az ágyat, amelyen a béna feküdt. A hitüket látva Jézus így szólt a bénához: ,,Fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.'' Ültek ott néhányan az írástudók közül is. Ezek azt gondolták magukban: ,,Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnöket más, mint egyedül az Isten?'' Jézus rögtön észrevette lelkében, hogy így gondolkodnak magukban, ezért azt mondta nekik: ,,Miért gondoljátok ezeket szívetekben? Mi könnyebb, azt mondani a bénának: ,,Bocsánatot nyertek bűneid'', vagy azt mondani: ,,Kelj föl, vedd ágyadat és járj''? Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani -- ekkor a bénához fordult: -- Mondom neked, kelj föl, vedd ágyadat és menj haza!'' Az pedig mindjárt fel is kelt, fogta az ágyát, és elment mindenki szeme láttára, úgyhogy mindnyájan csodálkoztak, és dicsőítették az Istent. Ezt mondták: ,,Ilyet még nem láttunk soha.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A második világháborút követően Kárpátalja a Szovjetunióhoz tartozott. Az egyházellenes szovjethatalom a kárpátaljai görögkatolikus felekezet felszámolására törekedett. A munkácsi püspök, Romzsa Tódor azonban nem volt hajlandó feladni görögkatolikus hitét és megszegni a pápának tett esküjét. Sorsa így megpecsételődött. Január 15. óta látható a hazai mozikban Bokor Attila filmrendező Romzsa Tódor vértanú püspökről szóló életrajzi drámája. A direktort a film premierjén kérdeztük Romzsa Tódor életéről. Indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál! Korábban nem látott érdeklődés mellett startol a 12. BIDF, hiszen a jegyek már elővételben elfogytak a vetítésekre. Egy kazah dokumentumfilm, a Mi itt élünk című film alkotóját kérdezzük. A kietlen kazahsztáni sztyeppén, az egykori szovjet atomkísérleti telepen három generáció szembesül a kísérteties örökséggel, miközben az emberiségnek a környezetéhez és a jövőjéhez fűződő törékeny kapcsolatáról elmélkedik. Zhanana Kurmasheva válaszolt kérdéseinkre. Február 6-án lesz Tarr Béla temetése a Fiumei úti sírkertben. Egy korábbi interjúnkkal emlékezünk a legendás alkotóra. Fotó: Bokorfilm

Klebelsberg Kunó a Horthy-korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született. A magyar Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Nánai Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára. Tankönyvei, tudományos előadásai, tanulmányai elősegítik a néphagyományok bemutatását a köznevelésben és a felsőoktatásban tanulók számára. Mai műsorunkban a farsang eredetéről, a híres karneválokról, a mohácsi busójárásról, a legismertebb farsangi népszokásokról, farsangi ételekről, valamint a farsang jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról beszélgetünk. (fotó: https://mta.hu, https://bookline.hu)

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila. A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati) -öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára. Hogy milyen csodás jelenségekre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk már 4 héttel ezelőtti, előző műsorunkban, de nem értünk a végére, nem jutott idő a Biblia egyik legrejtélyesebb történetére, a Szodoma és Gomorra pusztulására. A mai Látóhatárban ennek a történetnek eredünk a nyomába, az egyik legrégebbi szeizmit réteg kutatása alapján. Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás Képünkön: A bibliai földrengések nyomai a Holt-tenger mélyén / Vörös Attila ábrája

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Később újra bement Kafarnaumba, és elterjedt a híre, hogy a házban van. Sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtóhoz sem fértek, és hirdette nekik az igét. Közben odajöttek hozzá néhányan, akik egy bénát hoztak, négyen cipelték. Mivel nem tudták eléje vinni a tömeg miatt, kibontották a ház tetejét, ahol ő volt, és átlyukasztva azt, lebocsátották az ágyat, amelyen a béna feküdt. A hitüket látva Jézus így szólt a bénához: ,,Fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.'' Ültek ott néhányan az írástudók közül is. Ezek azt gondolták magukban: ,,Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnöket más, mint egyedül az Isten?'' Jézus rögtön észrevette lelkében, hogy így gondolkodnak magukban, ezért azt mondta nekik: ,,Miért gondoljátok ezeket szívetekben? Mi könnyebb, azt mondani a bénának: ,,Bocsánatot nyertek bűneid'', vagy azt mondani: ,,Kelj föl, vedd ágyadat és járj''? Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani -- ekkor a bénához fordult: -- Mondom neked, kelj föl, vedd ágyadat és menj haza!'' Az pedig mindjárt fel is kelt, fogta az ágyát, és elment mindenki szeme láttára, úgyhogy mindnyájan csodálkoztak, és dicsőítették az Istent. Ezt mondták: ,,Ilyet még nem láttunk soha.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Klebelsberg Kunó a Horthy-korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született. A magyar Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Nánai Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára. Tankönyvei, tudományos előadásai, tanulmányai elősegítik a néphagyományok bemutatását a köznevelésben és a felsőoktatásban tanulók számára. Mai műsorunkban a farsang eredetéről, a híres karneválokról, a mohácsi busójárásról, a legismertebb farsangi népszokásokról, farsangi ételekről, valamint a farsang jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról beszélgetünk. (fotó: https://mta.hu, https://bookline.hu)

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila. A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati) -öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára. Hogy milyen csodás jelenségekre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk már 4 héttel ezelőtti, előző műsorunkban, de nem értünk a végére, nem jutott idő a Biblia egyik legrejtélyesebb történetére, a Szodoma és Gomorra pusztulására. A mai Látóhatárban ennek a történetnek eredünk a nyomába, az egyik legrégebbi szeizmit réteg kutatása alapján. Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás Képünkön: A bibliai földrengések nyomai a Holt-tenger mélyén / Vörös Attila ábrája