Műsorújság

Életének 87., papságának 64. évében, január 10-én hunyt el Bajzáth Ferenc nyugalmazott józsefvárosi plébános, címzetes esperes, címzetes apát. A Házunk táján mai adásában a szerkesztő, Balázs Zsanett nekrológját Harcsik Róbert olvassa fel, majd felidézzük a 2022-ben, Bajzát Ferenc atya gyémántmiséje alkalmából készült interjúnkat, amelyben személyesen mesélt szolgálatáról, a közösségek szerepéről és az emberekhez való hozzáállásáról. Fotó: Magyar Kurír

Újabb nagyszabású produkcióra készül az Operettszínház, március 26-án mutatják be az Orbán János Dénes-Pejtsik Péter szerzőpáros legfrissebb kortárs operettjét, amely ezúttal Dankó Pistáról szól. A zenés teátrum fiatal tehetségei is helyet kaptak a produkcióban, köztük Tassonyi Balázs is, aki egy orosz bárót alakít az előadásban. Ungvári Judit őt kérdezte a különleges látványvilágot ígérő, hatalmas vállalkozásról. Karácsony előtt jelent meg Csóti György: Salamon bácsi a redőnyárus című kötete a Kairosz kiadónál, amely, mint az alcím is tanúsítja, huszadik századi magyar történetek gyűjteménye. A korábbi országgyűlési képviselővel és diplomatával Szerdahelyi Csongor beszélgetett. Fegya 80 címmel Jávori Ferenc születésnapi koncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban március 7-én. A Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, előadóművész, február 10-én lesz 80 éves. A Munkácson született művész nevéhez fűződik számos nagyszabású színpadi mű, köztük a Menyasszonytánc és a Levi Story klezmer-musicalek, a Gettó című zenés dráma, a Purim klezmer-balett, valamint a Klezmer Szvit, továbbá számos egyéni, mára klasszikussá vált klezmer szerzemény. A több mint harmincéves múltra visszatekintő Budapest Klezmer Band alapítójának pályájáról és a készülő rendezvényről Nagy Annával, a Budapest Klezmer Band harmonikaművészével Nagy György András készített riportot. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Ezután így szólt: ,,Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe. Azután már akár alszik, akár ébren jár éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan. Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban. Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás'' [Jo 4,13]. Majd így szólt: ,,Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van; de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai [Dán 4,8k.18].'' Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Főleg hangyát eszik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat is kikutatja. Szívesen matat a talajon is. A hideg idő beálltával előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy kertünkben, parkjainkban, erdeinkben szívesen látott vendégnek érezze magát. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.

A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy egy amerikai „armada” tart a Perzsa-öböl felé, miközben Irán tevékenységét szorosan figyelik. A hidegháború befejeztével, a Szovjetunió összeomlásával nem volt egy állam sem, amely akkora gazdasági, katonai potenciállal rendelkezett volna, mint az USA. Az Egyesült Államok először jóindulatú, majd rosszindulatú hegemónként irányította a világot. Az USA hatalmának korlátai a 2020-as évek elején váltak látványossá. Mind az iráni, mind a venezuelai katonai beavatkozás után láthatjuk, hogy „minél több alkalommal, minél erősebben kerül a katonai erő alkalmazásra, mint a nemzetközi problémák megoldásának módja, annál inkább tűnik el az általunk megismert nemzetközi rendszer, mely a problémák tárgyalásos rendezésén és nem a katonai erő alkalmazásán nyugodott”. Erről beszélt rádiónknak dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértő.

Két Orczy kastély, dombtetőre épített neoromán templom, családtörténeti kiállítás melynek anyagát az általános iskolás diákok gyűjtötték össze. Városfoglaló séta; állomási között van a Vörösmarty fa, a kálvária, az artézi kutak és a város közlekedési csomópontjára utaló vasúti emlékmű is. 49 helyszín bejárásával megismerhető a Zagyva parti város múltja és jelene. Messzelátónk mai adásában Újszászra látogatunk.

Főleg hangyát eszik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat is kikutatja. Szívesen matat a talajon is. A hideg idő beálltával előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy kertünkben, parkjainkban, erdeinkben szívesen látott vendégnek érezze magát. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E.Román Kata

Ezután így szólt: ,,Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe. Azután már akár alszik, akár ébren jár éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan. Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban. Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás'' [Jo 4,13]. Majd így szólt: ,,Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van; de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai [Dán 4,8k.18].'' Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Zongorán közreműködik: Déri András A műsort Biksza Levente, Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.

„Olyat szeretnék megmutatni, ami a megszokottól eltérő” – vallja Litauszki Tibor természetfotós, aki tavaly év végén vehette át Az év természetfotósa rangos elismerést. A 2025-ös évtől kezdve a Varázslatos Magyarország egy kézbe fogta az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, A magyar természetfotó nagydíjat és Az év természetfotósa megmérettetést. A szakmai zsűriben az ország három legelismertebb természetfotósa mellett helyet foglalt többek között Gundel Takács Gábor újságíró, Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója és Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetője is. A különböző kategóriák díjait a Magyar Természettudományi Múzeumban adták át novemberben. A közel 3000 pályaműből kiválasztott legszebb 124 természetfotó február 1-jéig, azaz még most vasárnapig 10 és 18 óra között ingyenesen megtekinthető a Városliget Látogatóközpontban, a Néprajzi Múzeum épületében. Később az ország több pontján is látható lesz vándorkiállítás formájában.

A Biztonságosabb Internet Napját 2004 óta ünneplik a világban. Jelenleg körülbelül 170 országban tartanak programokat. A világnap mindig február második hetének keddjén van. Mennyiben lesz más az idei? Kérdezem vendégünktől, Baracsi Katalin internetjogásztól.

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, a magyar kultúra napján, január 22-én tartotta szokásos év eleji műhelykonferenciáját, melynek témája a régi magyar irodalom papköltőinek életműve volt. "A műhelykonferencia célja annak vizsgálata, miként határozza meg a papi/lelkészi vagy szerzetesi hivatás a lírai megszólalás formáit a régi magyar irodalom papköltőinek műveiben. Elsősorban arra keressük a választ, hogy miben különbözik a felszentelt szerzők vallásos költészete a világi alkotókéitól, kimutatható-e az ordó jelentősége az életműben, illetve az egyes költeményekben, valamint hogy a papi hivatás és a lírai szubjektivitás miként viszonyul egymáshoz." - olvasható a műhelykonferencia meghívójában. A konferenciát követően műsorunknak interjút adott Egyed Emese költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár és Hubert Ildikó irodalomtörténész, ny. főiskolai tanár a tanácskozás témaköreiről és az előadásukban bemutatott Ányos Pál, valamint Baróti Szabó Dávid munkásságának a jelentőségéről.

Miután 2025. november 28-án XIV. Leó pápa a Törökország északnyugati részén fekvő İznikben, az egykori Nikaiában Bartholomaiosz pátriárkával együtt emlékezett a Niceai Zsinat 1700. évfordulójáról, december első napjaiban, Aqaba városa adott otthont az ábrahámi vallások képviselőinek a szélsőségek elleni küzdelemre, a vallásközi és a keresztény–muszlim párbeszéd előmozdítására. II. Abdullah jordán király meghívására több mint 40 vallási vezető érkezett Jordániába december 9-én, hogy az Aqaba Process összefogás keretében a vallások közti kölcsönös tisztelet és béke érdekében felszólaljon. A találkozón dr. Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök és Eredics Gergő érseki titkár is részt vett. Az Aqaba Process rendezvényre a Jordánon túli Betániában került sor, ahol a keresztény hagyomány az V. század óta Jézus megkeresztelkedésére emlékezik. A találkozón III. Teofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és X. János, Antiochia és a Kelet szír ortodox pátriárkája is jelen volt. A béketeremtés lehetőségéről a Közel-Keleten dr. Martos Levente Balázs atyával, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökével, a Központi Papnevelő Intézet rektorával, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatójával beszélgettünk.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E.Román Kata

Ezután így szólt: ,,Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe. Azután már akár alszik, akár ébren jár éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan. Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban. Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás'' [Jo 4,13]. Majd így szólt: ,,Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van; de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai [Dán 4,8k.18].'' Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Zongorán közreműködik: Déri András A műsort Biksza Levente, Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.

A Biztonságosabb Internet Napját 2004 óta ünneplik a világban. Jelenleg körülbelül 170 országban tartanak programokat. A világnap mindig február második hetének keddjén van. Mennyiben lesz más az idei? Kérdezem vendégünktől, Baracsi Katalin internetjogásztól.

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, a magyar kultúra napján, január 22-én tartotta szokásos év eleji műhelykonferenciáját, melynek témája a régi magyar irodalom papköltőinek életműve volt. "A műhelykonferencia célja annak vizsgálata, miként határozza meg a papi/lelkészi vagy szerzetesi hivatás a lírai megszólalás formáit a régi magyar irodalom papköltőinek műveiben. Elsősorban arra keressük a választ, hogy miben különbözik a felszentelt szerzők vallásos költészete a világi alkotókéitól, kimutatható-e az ordó jelentősége az életműben, illetve az egyes költeményekben, valamint hogy a papi hivatás és a lírai szubjektivitás miként viszonyul egymáshoz." - olvasható a műhelykonferencia meghívójában. A konferenciát követően műsorunknak interjút adott Egyed Emese költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár és Hubert Ildikó irodalomtörténész, ny. főiskolai tanár a tanácskozás témaköreiről és az előadásukban bemutatott Ányos Pál, valamint Baróti Szabó Dávid munkásságának a jelentőségéről.

Miután 2025. november 28-án XIV. Leó pápa a Törökország északnyugati részén fekvő İznikben, az egykori Nikaiában Bartholomaiosz pátriárkával együtt emlékezett a Niceai Zsinat 1700. évfordulójáról, december első napjaiban, Aqaba városa adott otthont az ábrahámi vallások képviselőinek a szélsőségek elleni küzdelemre, a vallásközi és a keresztény–muszlim párbeszéd előmozdítására. II. Abdullah jordán király meghívására több mint 40 vallási vezető érkezett Jordániába december 9-én, hogy az Aqaba Process összefogás keretében a vallások közti kölcsönös tisztelet és béke érdekében felszólaljon. A találkozón dr. Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök és Eredics Gergő érseki titkár is részt vett. Az Aqaba Process rendezvényre a Jordánon túli Betániában került sor, ahol a keresztény hagyomány az V. század óta Jézus megkeresztelkedésére emlékezik. A találkozón III. Teofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és X. János, Antiochia és a Kelet szír ortodox pátriárkája is jelen volt. A béketeremtés lehetőségéről a Közel-Keleten dr. Martos Levente Balázs atyával, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökével, a Központi Papnevelő Intézet rektorával, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatójával beszélgettünk.