Műsorújság

Felkészülés a háziállattartásra. Az állattartás élménye és ajándéka. A felelős állattartás és állat nem tartás mai beszélgetésünk témája. Az apropója az az oktatási állatvédelmi oktatási pályázat, amelyet idén is kiírtak a "Állatbarát" címért. Vendégeink: dr. Vetter Szilvia PhD., az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője és Hok Andrea, lóasszisztált pedagógiai foglalkozás vezető.

Bartók Béla egyik legfontosabb vonószenekari műve, a Divertimento is megszólal az Erdődy Kamarazenekar Karmelita Koncertek sorozatban elhangzó programján február 21-én. A zenekar művészeti vezetője, Szefcsik Zsolt ajánlja hallgatóinknak ezt a zenei élményt. Szó lesz arról is, mely 20. és 21. századi magyar művek hangzanak még el, és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, illetve a Divertimentohoz. Szefcsik Zsolttal Tóth Zsófia beszélget. Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár több aktuális híradásban is szerepelt elmúlt hetekben: január 24-én visszakerült Nagyváradra a restaurált Szent Jobb-selyemfestmény; valamint szakmai konferenciát rendeztek határon túli és anyaországi könyvtárosok számára. De további események és folyamatosan megújuló programok, pályázatok is jelzik a könyvtár működésének kulturális, tudományos és közösségi dimenzióját. Rózsa Dáviddal a könyvtár főigazgatójával Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Bár jó ideje már az anyaországhoz köti a sorsa, a munka, mégsem tudott elszakadni szülőföldjétől, Kárpátaljától Tarpai Viktória színésznő. A Déryné Társulat tagjaként dolgozott az elmúlt években, de, amikor tehette, mindig hazament, ahogy mondja, egy kis hazai friss levegőt szívni. A beregszászi társulatban nőtt fel és nemcsak képletesen, hiszen már tizenhárom éves korától játszott a beregszászi színházban, ezzel a csapattal járta be Európát, és otthon is megszokta a vándorszínészi létet, talán ezért is érzi jól magát most a Déryné Társulattal az országot járva. Tarpai Viktória pályájának meghatározó állomása Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényéből készült monodrámája, majd a Zsigmond Dezső rendezte azonos című film főszerepe, ezzel az alakítással a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon a legjobb női színésznőnek járó díjat nyerte el 2018–ban. 2021-ben Jászai Mari-díjat kapott. A Déryné Társulat előadásaiban játszotta a címszereplőt a Déryné ifiasszonyban, most szerepel a Bajnokok bajnoka című, a bokszoló Papp Laciról szóló darabban, Tamási Áron Csalóka szivárványában és legutóbbi bemutatójukban, a Chioggiai csetepatéban is.

Ezután továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan lélek volt; odajött és a lábaihoz borult. Az asszony pogány volt, szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az ördögöt. Ő azt mondta neki: ,,Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyák elé dobni.'' De az csak kérlelte: ,,Ez igaz, Uram! Csakhogy a kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!'' Erre ő azt felelte neki: ,,Mivel ezt mondtad, menj, kiment az ördög lányodból.'' Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Függőség 7 Jele kampány keretében a Westendben végzett társadalmi kísérletet a Médiaunió Alapítvány egy forgalmas szombat délelőttön. A megdöbbentő eredményekről Kardos Ferenccel, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk.

A Házasság Hete alkalmaihoz kapcsolódva „Az értelmes élet és a tartós párkapcsolat titka” címmel interaktív programot szerveznek fiataloknak holnap este a Káposztásmegyeri Szentháromság-templomban. Másnap szombaton ugyanott a házaspároknak tartanak egésznapos programot „A válságálló házasságért - Tartsuk edzésben a párkapcsolatunkat” címmel. Az előadókról és a program lényegéről a szervezőtől Frivaldszky Márktól érdeklődünk. A programokra a részvételhez jelentkezni kell „Az értelmes élet és a tartós párkapcsolat titka” című facebook eseménynél valamint hazassaghete.hu oldalon található űrlapon.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ezután továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan lélek volt; odajött és a lábaihoz borult. Az asszony pogány volt, szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az ördögöt. Ő azt mondta neki: ,,Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyák elé dobni.'' De az csak kérlelte: ,,Ez igaz, Uram! Csakhogy a kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!'' Erre ő azt felelte neki: ,,Mivel ezt mondtad, menj, kiment az ördög lányodból.'' Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Az UNESCO által 2011-ben kihirdetett rádiózás világnapját február 13-án ünnepeljük. Az ENSZ 1946-ban ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, arra a tömegkommunikációs eszközre, amely a mai napig a legszélesebb tömegekhez jut el. Az UNESCO minden évben külön témát ad a világnapnak. Az idei téma a mesterséges intelligencia. Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, 1910. január 12-én hallgatták néhány száz készülékkel. Ekkor a Tosca előadását közvetítették New Yorkban a Metropolitan operaházból. Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt. Az első kereskedelmi rádióadó 1920-ban, a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését. Magyarország első adóállomását 1923-ban állították fel Lakihegyen, a Magyar Rádió rendszeres adása 1925. december 1-jén kezdődött, ezért a magyar rádiózás napja december 1. A Magyar Katolikus Rádióban három órás élő adásunkban meghívott vendégeinkkel beszélgetünk a rádiózás történetéről, de szó lesz a rádió és más műfajok kapcsolatáról is. Továbbá kollégáink is mesélnek nemzetközi rádiós tapasztalataikról, valamint más műsorszolgáltatókkal, például a Vatikáni Rádióval való szoros együttműködésről. Természetesen a rádiózás jövője is témánk lesz, amiről egyetemistákat is kérdezünk. A stúdió vendégei lesznek Sávoly Tamás muzeológus, a Postamúzeum munkatársa, Lázár Kovács Ákos, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének vezetője, Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, Lázár Csaba színművész, vezetőbemondó, Gyarmathy Dóra szerkesztő, valamint interjút hallhatnak majd rádiónk vezérigazgatójával, dr. Martos Levente Balázs püspökkel is. Fülöp Tamás és Csuth Judit beszélgetnek a várható programokról és témákról a február 13-i élő műsorral kapcsolatban. A „Novák Ferenc Tata emlékére” című kötet a Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó munkássága előtt tiszteleg. Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt tartunk számon. Legfontosabb koreográfiái között tartják számon: István, a király (rockopera, 1983), Szarvassá változott fiak (Markó Ivánnal, 1985), József és testvérei (Markó Ivánnal, 1994), Egri csillagok (Zsuráfszky Zoltánnal, 1997), Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok, 2002). A kötet szerzőjével, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturggal, Szakonyi Károllyal Fülöp Tamás készített interjút. Tomboló szenvedély, lüktető cigánymuzsika és egy szabályokat felrúgó szerelmi történet – minden idők leglátványosabb operettshow-ja várja a nézőket 2026. március 26-án az MVM Dome-ban. A Dankó Pista című új operett Pejtsik Péter zenéjével és Orbán János Dénes librettójával a magyar nóta királyának regényes életébe nyújt betekintést. A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, Dankó Pista, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos. A Bozsik Yvette rendezésében látható, látványosnak ígérkező szuperprodukció szereplői között van Kiss Diána is, aki Tatjána szerepét játssza majd. Ungvári Judit interjúja.

„Megismertem a halk szavú ugyanakkor rendkívül karakterisztikus költőt és felelős magyart, aki keményen perelt a hatalommal és hűséggel szólt a gyökerekről.” Így idézi fel a csaknem öt évtizeddel ezelőtti találkozás történetét Bakonyi István. Ő irodalomtörténészként is ennyi ideje kíséri figyelemnél több együtt rezdülő lélekkel Serfőző Simon pályáját. A róla szóló kismonográfiája apropóján beszélgettünk székesfehérvári otthonában Bakonyi Istvánnal.

1976 februárjában nevezik ki Lékai Lászlót esztergomi érsekké és ebben az évben bíborossá is kreálja őt VI. Pál pápa. Tíz éven át, 1986-ig tölti be az esztergomi érseki posztot. Kinevezésének hátteréről beszél Fejérdy András történész, és arról, hogyan esett a Szentszék és a magyar pártállam figyelme Lékai Lászlóra a hetvenes évek fordulója előtt.

"A költő Szécsi Margit, Nagy László feleségének elvesztésével lezárult a gyerekkorom, végleg. Még mindig naponta hiányzik" vallotta Pálfy Margit, az emlékeit megidézve.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ezután továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan lélek volt; odajött és a lábaihoz borult. Az asszony pogány volt, szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az ördögöt. Ő azt mondta neki: ,,Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyák elé dobni.'' De az csak kérlelte: ,,Ez igaz, Uram! Csakhogy a kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!'' Erre ő azt felelte neki: ,,Mivel ezt mondtad, menj, kiment az ördög lányodból.'' Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

1976 februárjában nevezik ki Lékai Lászlót esztergomi érsekké és ebben az évben bíborossá is kreálja őt VI. Pál pápa. Tíz éven át, 1986-ig tölti be az esztergomi érseki posztot. Kinevezésének hátteréről beszél Fejérdy András történész, és arról, hogyan esett a Szentszék és a magyar pártállam figyelme Lékai Lászlóra a hetvenes évek fordulója előtt.

"A költő Szécsi Margit, Nagy László feleségének elvesztésével lezárult a gyerekkorom, végleg. Még mindig naponta hiányzik" vallotta Pálfy Margit, az emlékeit megidézve.