Műsorújság

Vendégünk: dr. Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. Nemrég megjelent, Végszó című könyve kapcsán beszél arról, hogy milyen okok vezettek a magyarországi németség kollektív meghurcolásához, milyen eltérő sorsutak nyíltak meg előttük? Az állampolgárságuktól és tulajdonuktól megfosztott, kitelepített németek hol és hogyan éltek túl? Hogyan és kik szöktek vissza az elhurcoltak közül? Kik maradtak Magyarországon a németségből és hogy alakultak át a magyarországi német közösségek?

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusoknak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el a Magyar Művészeti Akadémia Módszertani Kutatóintézetének szervezésében. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel: Windhager Ákossal, a MAKEZA vezető kutatójával, és Nemes Márkkal, a MAKEZA szerkesztőbizottsági tagjával. A második rész következik. Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi forrása, beleértve a mű autográf partitúráját és játszópéldányait, digitálisan elérhetővé vált az Országos Széchényi Könyvtárban. A projekt szakmai együttműködés keretében valósult meg, és hozzáférhetővé tette a klasszikus magyar zenei örökség alapanyagait. A digitalizálás lehetővé teszi kutatásokat, oktatást és a mű értelmezését a jövő generációk számára. Az elvégzett munkáról és a jövőben tervezett munkáról beszélget Fazekas Gyöngyvér Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával. Előtte azonban elsőként Laskai Annát, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetőjét kérdezi a kutatásról. (kép: MNMKK OSZK)

Egészen rendkívüli alakítást nyújt Csehov Ványa bácsi című darabjában Széles Tamás színművész a Soproni Petőfi Színházban. A Szabó K. István rendezésében színre vitt produkció nem a megszokott módon közelít a műhöz, és remek szereposztásának is köszönhetően a 2025-2026-os évad egyik legizgalmasabb vidéki előadásának mondható. Ebből az apropóból beszélgetünk a Művészbejárónkban Széles Tamás színművésszel, aki az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb szinkronhangjának számít. Erről is szólunk a beszélgetésben, mint ahogy arról is szót ejtünk, mit jelent számára a hit, és milyen hatással van színészi munkájára.

Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. Vagy ki az közületek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? Vagy ha halat kér, talán kígyót ad neki? Ha tehát ti, akik gonoszok vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog a ti Atyátok, aki a mennyekben van, jó dolgokat adni azoknak, akik kérik őt? Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

22 író várja ma délelőtt fél 10-től az irodalom iránt érdeklődőket "Az év novellái 2026" szerzői közül a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A 7 órás maraton alatt óránként 3-4 író olvassa fel írását, a beszélgetéseket pályatársak és kulturális újságírók vezetik.

A mélyszegénység nem statisztika, hanem sors – és Magyarország háromszáz legszegényebb településén ma is emberek ezreinek mindennapjait határozza meg. Hogyan lehet valódi esélyt teremteni ott, ahol generációk óta újratermelődik a hátrány? Műsorunkban Vecsei Miklós, a háromszáz legszegényebb településért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszél a Felzárkózó Települések program tapasztalatairól, személyes találkozásokról és a hosszú távú változás lehetőségeiről. Fotó: MKR

Mire érdemes odafigyelni a háztartásban? Mosunk, teregetünk, illatos ruhákat várunk – mégis sokszor ér bennünket meglepetés a száradás után. Egy friss vizsgálat rámutatott, hogy a mindennapi mosási rutinunkban lehetnek olyan apró részletek, amelyekre eddig nem is gondoltunk. A mosógép-teszt részleteiről és további vizsgálatokról a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján olvashatnak bővebben.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva _________________________________ 2.) Gárdonyi Géza: A cinege Felolvassa: Seress Zoltán Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. Vagy ki az közületek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? Vagy ha halat kér, talán kígyót ad neki? Ha tehát ti, akik gonoszok vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog a ti Atyátok, aki a mennyekben van, jó dolgokat adni azoknak, akik kérik őt? Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Szerzetesek félórája című műsorunkban Hadházi Jácinta domonkos nővér tanúságtételét hallják. Szerkesztő: Pap Ildikó. Megmaradni című műsorunk mai adásában folytatjuk Dr. Petővári Ákos irodalomtörténésszel készült beszélgetésünket, aki a kassai Kazinczy Napokra írt tanulmányt „Márai Sándor műveinek befogadásáról a rendszerváltás előtt és után” címmel. Szerkesztő: Grunda János Műsorvezető: Tikovits Ernő

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Ha Salvador Dalí, akkor szürrealista festészet. Kevesen tudják, hogy a spanyol alkotó egy egészen más ágazatban is letette a névjegyét. Például 55 évvel ezelőtt rajzokban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. A debreceni MODEM galériában rendezett kiállítás most ezeket a műveket veti össze a 2000-es években született magyar kreációkkal. Az Időmimikri című tárlat ( május 24-ig látogatható) kurátorával, Horváth Judittal, a budapesti Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetőjével Nagy György András beszélgetett. Bajuszmustrából valószínűleg többet rendeznek Magyarországon, mint ahány kategóriában indulni lehet a versenyen, pedig a szakértők elég sok formát és kialakítási módot számon tartanak. Néhány ilyen szóba is kerül Kövesdy Zsuzsa összeállításában. A cigányzenét kulturális örökségünk egyik legértékesebb gyöngyszemének tartja a budapesti Operettszínház főigazgatója. Kiss-B. Attilával az ősbemutatók, azaz a saját darabok sorát gyarapító Dankó Pista apropóján beszélgetett Ungvári Judit. (Premier március 26-án az MVM Dome-ban.)

A ketadra két oldala című műsor első adásában a budapesti Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium kerül a középpontba - az intézmény története, hagyományai és jelenlegi működése -, amelyet Horváthné Káldi Anna, az iskola magyar tanára ismertet. Milyen az iskola közösségi élete, hogyan jelenik meg a hit a mindennapokban? Miben más egy mai diák, mint egy 25 évvel ezelőtti? Mire tanít az iskola? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Szent Gellért Iskolában.

Könözsy (született: Senkár) Lajos esztergomi egyházmegyés pap, hitoktató életútjáról beszél Kámán Veronika, az Óbudai Árpád Gimnázium könyvtáros tanára. II/1.rész

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét. A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent. Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak? Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket? Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak? Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

Csepin Péter négy könyve: "Lakásunk volt paripánknak háta", "Vetett ágyunk kemény nyeregkápa", "Ettünk és aludtunk vér mocskolta nyergen" és végül "Jártunk éjjel-nappal sok nehéz fegyverben" a Bakonyi Poroszkálók lovas kalandozásainak izgalmas lenyomata. A szerzővel beszélgetünk kalandos életéről.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva _________________________________ 2.) Gárdonyi Géza: A cinege Felolvassa: Seress Zoltán Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. Vagy ki az közületek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? Vagy ha halat kér, talán kígyót ad neki? Ha tehát ti, akik gonoszok vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog a ti Atyátok, aki a mennyekben van, jó dolgokat adni azoknak, akik kérik őt? Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Könözsy (született: Senkár) Lajos esztergomi egyházmegyés pap, hitoktató életútjáról beszél Kámán Veronika, az Óbudai Árpád Gimnázium könyvtáros tanára. II/1.rész

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét. A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent. Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak? Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket? Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak? Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

Csepin Péter négy könyve: "Lakásunk volt paripánknak háta", "Vetett ágyunk kemény nyeregkápa", "Ettünk és aludtunk vér mocskolta nyergen" és végül "Jártunk éjjel-nappal sok nehéz fegyverben" a Bakonyi Poroszkálók lovas kalandozásainak izgalmas lenyomata. A szerzővel beszélgetünk kalandos életéről.