Műsorújság

Mivel tájékozódnak a halak, mire használták a tapogatót, miért volt kiemelt szerepe a csikósoknak és hogyan tudtak járni a nádarató bocskorban? Többek között ezekre is választ kaphatna a látogatók a Sarród melletti László majorban. Messzelátónk második felében a kőszegi Fekete Szerecseny patikamúzeumba látogatunk

Március 5-én, a Pesti Vigadóban rendezik meg a Magyar Művészeti Akadémia által életre hívott Essentia Artis nevű programsorozat és kiállítás következő nagyszabású eseményét. A FolkulTúra címet viselő egésznapos rendezvény a hagyomány és a kortárs művészet találkozását állítja középpontba, bemutatva, miként él tovább népi kultúránk a mai alkotók munkáiban. A részletekről Józsa Judit keramikus művésznőt, az Essentia Artis egyik kurátorát Kovács Éva Rebecca kérdezte. Idén is iparművészeti vásárral és egy hozzá kapcsolódó kiállítással indul a tavasz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Március 7-én és 8-án a Független Iparművészeti Kortárs Szalon (FIKSZ) immár kilencedik alkalommal rendezi meg az év legnagyobb iparművészeti vásárát, ahol nemcsak tökéletes ajándékra lelhetnek a látogatók, hanem lehetőség nyílik a meghitt, inspiratív hangolódásra és a szellemi, lelki töltekezésre is. A közel száz iparművész alkotásait felvonultató, díjmentesen látogatható rendezvény kapcsán Alt Andrea ékszer- és műtárgy szakértőt, a FIKSZ alapítóját Szentimrei Kristóf kérdezte. 104 évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő költője és esszéistája, Nemes Nagy Ágnes. Ebből az alkalomból jelent meg a szerző életműsorozatában „Két semmi közt” címmel hátrahagyott prózai írásainak gyűjteménye, amelyben száznál is több műve kapott helyet, és melyek közül tizenkilenc most jelenik meg először. Kemény Arankával, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, a kötet társszerkesztőjével Fülöp Tamás beszélget. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Fotó: Józsa Judit

Négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: Magyar Kurír

A mai műsorban Dallos Emese tolmács-fordítóval beszélget szakmája szeretetéről az adás szerkesztője Farkas Erzsébet. Műsorukból az is kiderül, hogy riportalanyunk több nyelven is beszél de szívéhez legközelebb a német nyelv áll. Majd az Isten igéjéről elmélkedik Árvai Zoltán atya, egerszalóki plébános. A felvételt a Szent II János Pál Karizmatikus közösség imanapján készítettük.

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Tisztelt Hallgatóink, kedves Barátaink! -- Ötven éve, 1976. március 3-án hangzott el először a Kossuth Rádióban ez a köszöntés. Az akkor induló Beszélni nehéz műsort indította így Deme László professzor. A műsor eszmei alapítója Péchy Blanka színművésznő volt. Tizenkilenc éve a Magyar Katolikus Rádióban hangzik a mára védjeggyé vált köszöntés Kerekes Barnabás tanár úrtól, aki Kovács Zsuzsával közösen folytatja az ötven éve indult beszéd- és nyelvművelő hagyományt. Velük, a Katolikus Rádióban Szóról szóval címet viselő műsor alkotóival beszélgetünk.

Spányi Antal megyéspüspök jóvoltából Páduai Szent Antal, Szent II. János Pál pápa és Szent Katharina Kasper ereklyéit őrző kortárs német ötvösművészeti alkotással gazdagodott a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Veletek vagyok mindennap című állandó kiállítása. Az értékes ereklyetartót a székesfehérvári püspökök és pápák találkozásait bemutató teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A Házunk táján műsorában az ereklyék különleges történetéről Hajdu Ferenc nagyprépost, helynök, művészettöténeti jelentőségéről Smohay András múzeumigazgató, a szent pápával való személyes találkozásairól Spányi Antal püspök beszél.

Sok 10 és 100 ezer európai családnak a második világháborús szenvedés nem ért véget országaik szovjet megszállásával, kivált Kelet Európában, mert következett az ott élő német nemzetiségűek erőszakos kitelepítése. Erről a gyötrelemről évtizedekig nem lehetett beszélni, részleteit jószerével a rendszerváltozásig nem ismerhettük. Miklós Péter történésznek 2025-ben jelent meg A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása Közép-Európában című könyve, amelyben a második világháború után történt Csanád vármegyei népességmozgásokat mutatja be.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva _____________________________ 2.) Móricz Zsimond: A nehéz kétgarasos Felolvassa: Dörner György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa Rendező: Tar Éva

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Kávéház című műsorunkban László Zsolt színésszel Farkas Éva beszélget. Műsorvezető: Farkas Erzsébet Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Nyulász Péter íróval beszélgetünk idén 10 éves, gyerekeknek szóló BerGer Szimat Szolgálat című népszerű sorozatáról, majd a Katolikus Szeretetszolgálat online közösségi teréről, a Uspace-ről hallhatnak, végül Egri Erzsébet Táj és ikon – egy jelenlét képei című ingyenes keszthelyi kiállítását ajánljuk.

Vendégünk: Kováts Olivér, a Totalcar szerkesztője és újságírója Immár a 77. Forma-1-es szezon veszi kezdetét, a március 6. és 8. között megrendezendő Ausztrál Nagydíjjal pedig egy új korszak köszönt be a Száguldó Cirkuszban, amely talán az eddigi legnagyobb megújulásán ment keresztül. Mi mindent von maga után a teljesen új szabályrendszer? Hogyan rendezi át az erőviszonyokat, és vajon izgalmasabbá vagy éppen unalmasabbá teszi a versenyeket? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ Kováts Olivérrel, a Totalcar fiatal szerkesztőjével és újságírójával, akivel adásunk végén azt is megtippeljük, ki lesz 2026 világbajnoka. Kép forrása: Motorsport.com

"Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya." (Wikipedia) Vendégem Molnár Imre történész.

A koronavírus emléke tünedezőben. De a vírusok - ahogy időtlen idők óta - ma is velünk élnek. És folyamatosan változnak, amit az emberek szervezete is próbál nyomon követni, időtlen idők óta. Ez általában sikerül, de a történelem sokszor megmutatta, mire képesek a járványok. Mi a helyzet ma, amikor a világ sokkal inkább átjárhatóbb, mint akár néhány évtizeddel korábban. Vendégem Rusvai Miklós állatorvos, virológus.

A Remix beszámolója szerint a közösségi médiában gyorsan felháborodás tört ki a hamis jelenetek miatt. A ZDF végül „jelentős szerkesztési hibát” ismert el, és közölte, hogy a képeket egyértelműen jelölni kellett volna. Azt Ordo Juris tette közzé: az Európai Unió Bíróságának bírái teljesen jogellenesen állapították meg, hogy az Európai Unió joga elsőbbséget élvez a nemzeti alkotmányokkal szemben, ezzel aláásva a hatáskör-átruházás szerződéses elvének egész eddigi értelmezését. Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek az írása szintén megjelent a kötetben, a kiadvány ünnepélyes bemutatóján azt mondta: IV. Károly annak a két világnak a határán állt, ami egyfelől történelem, másfelől kihívásaival és meg nem oldott problémáival közvetlenül hat ki napjainkra, gondoljunk Trianonra vagy Közép- és Kelet-Európa helyzetére. Kiemelte, IV. Károly volt az a Habsburg uralkodó, akit a magyar nemzet első pillanattól kezdve fenntartás nélkül fogadott el királyának. A képen: az emlékkönyv szerzői a bemutatón.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva _____________________________ 2.) Móricz Zsimond: A nehéz kétgarasos Felolvassa: Dörner György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa Rendező: Tar Éva

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

"Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya." (Wikipedia) Vendégem Molnár Imre történész.

A koronavírus emléke tünedezőben. De a vírusok - ahogy időtlen idők óta - ma is velünk élnek. És folyamatosan változnak, amit az emberek szervezete is próbál nyomon követni, időtlen idők óta. Ez általában sikerül, de a történelem sokszor megmutatta, mire képesek a járványok. Mi a helyzet ma, amikor a világ sokkal inkább átjárhatóbb, mint akár néhány évtizeddel korábban. Vendégem Rusvai Miklós állatorvos, virológus.

A Remix beszámolója szerint a közösségi médiában gyorsan felháborodás tört ki a hamis jelenetek miatt. A ZDF végül „jelentős szerkesztési hibát” ismert el, és közölte, hogy a képeket egyértelműen jelölni kellett volna. Azt Ordo Juris tette közzé: az Európai Unió Bíróságának bírái teljesen jogellenesen állapították meg, hogy az Európai Unió joga elsőbbséget élvez a nemzeti alkotmányokkal szemben, ezzel aláásva a hatáskör-átruházás szerződéses elvének egész eddigi értelmezését. Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek az írása szintén megjelent a kötetben, a kiadvány ünnepélyes bemutatóján azt mondta: IV. Károly annak a két világnak a határán állt, ami egyfelől történelem, másfelől kihívásaival és meg nem oldott problémáival közvetlenül hat ki napjainkra, gondoljunk Trianonra vagy Közép- és Kelet-Európa helyzetére. Kiemelte, IV. Károly volt az a Habsburg uralkodó, akit a magyar nemzet első pillanattól kezdve fenntartás nélkül fogadott el királyának. A képen: az emlékkönyv szerzői a bemutatón.