Műsorújság

Műsorunkban kinyílik előttünk a kerítések mögötti világ. Bejárjuk az 1-es terminál sokakban nosztalgiát idéző tereit; végig gurultunk autóval a futópályák mellett, néhány méterről figyelhetjük majd az induló és landoló gépeket. Felmegyünk az irányítótoronyba, ahonnan jól látható a mindig mozgalmas forgalmi előtér. Megnézzük, hogyan működik a poggyászosztályozó rendszer; milyen korszerű járművei vannak a repülőtéri tűzoltóságnak; és hogy milyen egy üzemanyagbázis, ahol percenként többtonnányi kerozin sorsa dől el. Olyan utazásra hívom önöket, melyhez nem kell beszállókártya – csak némi kíváncsiság. Kísérőm Somogyi Tóth Gábor az Aeropark ügyvezetője, építészmérnök, aki több mint 20 évig volt a reptér forgalmi igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíjprogramjának eredményeit mutatják be március 28-án a Pesti Vigadóban. Az Essentia Artis programsorozat részeként fiatal alkotók – köztük Cseke-Marosi Eszter – azt a munkát tárják a nagyközönség elé, amelyen az ösztöndíj ideje alatt dolgoztak. Az MMA 2018 óta működő programja minden évben több tucat, 50 év alatti művésznek ad lehetőséget arra, hogy három éven át megvalósítsa alkotói terveit. Hogy mivel készül Cseke-Marosi Eszter, és hogyan jelenik meg a néphagyomány és a mesemondás a bemutatón, arról Kovács Éva Rebecca kérdezte őt. Jókai Mór születésének 200. évfordulója és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriuma alkalmából nyílt még tavaly ősszel kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. Műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna kurátorral Szentimrei Kristóf járta a végig az izgalmas tárlatot. Műsorunk zárásaként szokásos programajánló rovatunkat, a Kultúrmorzsát hallhatják, amelyben nagyszabású színházi rendezvényt, komolyzenei és filmfesztivált, valamint két budapesti fotókiállítást is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Fotó: Cseke-Marosi Eszter (MKR)

Ezek után volt a zsidók ünnepe, és Jézus fölment Jeruzsálembe. Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, amelyet héberül Betezdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága. Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta beteg volt. Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: ,,Akarsz-e meggyógyulni?'' A beteg azt felelte: ,,Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem.'' Jézus azt mondta neki: ,,Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!'' Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett. Azon a napon pedig szombat volt. Ezért a zsidók azt mondták a meggyógyított embernek: ,,Szombat van, nem szabad az ágyadat vinned.'' Azt felelte nekik: ,,Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: ,,Vedd ágyadat, és járj.'''' Erre megkérdezték tőle: ,,Ki az az ember, aki neked azt mondta: ,,Vedd ágyadat és járj''?'' A meggyógyult azonban nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus eltávozott a helyszínen levő tömegből. Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: ,,Íme, meggyógyultál, többé már ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjék veled.'' Az ember elment, és megvitte a hírt a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók pedig üldözték Jézust azért, mert ezeket szombaton tette. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Váratlan, mindazonáltal kellemes meglepetés ha egy vers fogadja elsőként az embert egy kerékpárszervízben. Balatonfüred egyik főútvonalán sétálva, vagy konkrét céllal az itt található kerékpárszervízbe érkezve az első, ami a szemünkbe ötlik, az egy szépen bekeretezett vers, a bejárat mellett a kerítéshez rögzítve. Ottjártunkkor Frenyó Krisztina Isten hozott március című verse díszítette a kerítést. Hogy milyen céllal kerülnek versek a kerékpárbolt kerítésére, és mi a "Hét versének" hozadéka, arról a kerékpárbolt gazdájával Batyki Péterrel beszélgettünk.

Spányi Antal püspök főpásztori szolgálata során megújíttatta a székesfehérvári egyházmegye kegyhelyeit, megőrizve a templomok építészeti örökségét és kibővítve azokat modern zarándokszolgálatásokkal. Tematizálta a búcsújáróhelyek felkeresését így vált Ercsi a jegyesek, a Vértessomló a gyermekre várók, Bodajk a családok, Alsószentiván a nagyszülők, Makkosmária a szenvedélyek rabságában élők zarándokhelyévé. Székesfehérvár Szent István városaként kiemelt helye a Magyar Szent Család Nyomában zarándokútnak, amely átvezet a legtöbb kegyhelyen és beemeli a zarándoklót az első magyar szent család közbenjáró kegyelmeibe. A fehérvári Püspöki Palotában a sajtó nyilvánossága előtt mutatták be a kegyhelyek a gazdag lelki tartalmakat hordozó ünnepeit, az összehangolt programokat.

Klebelsberg Kunóról, a 20. századi két világháború közötti magyar kultuszminiszter munkásságáról írt tanulmánykötetet Miklós Péter eszmetörténész, szegedi kutató. Erről a munkáról kérdezte a történészt a riporter, Tráser László.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Varga Andrea

Ezek után volt a zsidók ünnepe, és Jézus fölment Jeruzsálembe. Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, amelyet héberül Betezdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága. Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta beteg volt. Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: ,,Akarsz-e meggyógyulni?'' A beteg azt felelte: ,,Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem.'' Jézus azt mondta neki: ,,Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!'' Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett. Azon a napon pedig szombat volt. Ezért a zsidók azt mondták a meggyógyított embernek: ,,Szombat van, nem szabad az ágyadat vinned.'' Azt felelte nekik: ,,Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: ,,Vedd ágyadat, és járj.'''' Erre megkérdezték tőle: ,,Ki az az ember, aki neked azt mondta: ,,Vedd ágyadat és járj''?'' A meggyógyult azonban nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus eltávozott a helyszínen levő tömegből. Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: ,,Íme, meggyógyultál, többé már ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjék veled.'' Az ember elment, és megvitte a hírt a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók pedig üldözték Jézust azért, mert ezeket szombaton tette. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mai összeállításunkban Kávéház című műsorunkat hallják, melyben ezúttal nemzeti ünnepünkről, március 15-ről és az ünnep miskolci vonatkozásairól is beszélget Rada Jánossal, a Miskolci Egyetem Történelemtudományi Intézetének adjunktusával a műsor szerkesztője, Farkas Erzsébet. Műsorvezető: Berecz Renáta Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

További szereplők: Benedek Miklós, Kubik Anna és Györgyi Anna Dramaturg: Fenyő Ervin Hangmérnök: Horváth János Hangtechnikus: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

A világ képeiben mi vagyunk – Nagy László, a képzőművész címmel az MMA Kiadó gondozásában jelent meg az a nagyon igényesen kivitelezett hiánypótló kötet, mely az ismert költő életművének feltáratlan rétegét mutatja be. Nagy László ugyanis felsőfokú tanulmányait 1946-ban az Iparművészeti Főiskola grafikus szakán kezdte, majd átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskola rajz szakára, és ezzel párhuzamosan kezdtek megjelenni első versei. S miközben elismert költővé lett, a magas színvonalú festés és rajzolás szeretetét megőrizte. Az albumot a múlt héten a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, a helyszínen a szerzőket: Jánosi Zoltán irodalomtörténészt és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténészt, valamint a költő-grafikus unokáját, Nagy Borbála Réka irodalmárt, és Babosi László irodalomtörténészt, a kötet bibliográfiájának összeállítóját kértük mikrofon elé. A kötetről itt tájékozódhatnak bővebben: https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/a-vilag-kepeiben-mi-vagyunk--nagy-laszlo-a-kepzomuvesz Fortepan ABC címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában tekinthetőek meg azok a XX. századi, többségükben amatőr felvételek, melyek hétköznapi emberi helyzeteket mutatnak be. A Fortepan gyűjteményéből láthatjuk például az ötvenezredik Trabant átadását az NDK Centrum előtt 1971-ből, az új közlekedési táblákat és készítőiket 1976-ból, de van 1935-ből származó autós kép is, mely a balatoni műúton készült. A kiállított 72 képről Tamási Miklóssal, a Fortepan internetes oldal alapítójával és szerkesztőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Képek: MMA Kiadó, Zsoldos Szilvia/MKR

A mai adásban egy sokoldalú művésznőt ismerhetünk meg, aki a természet szeretetével igyekszik összekötni fő hivatását, a zenét. Kovács Adél szülővárosában, Ajkán indult el a zenei pályán, majd kecskeméti és budapesti tanulmányai után eljutott egészen az amszterdami konzervatóriumig, melyet követően több holland és egy svájci szimfonikus zenekarban is játszott. Magyarországra visszatérve saját karrierje egyengetése mellett elkezdte zenepedagógusi tevékenységét, valamint egyre inkább bevonódott másik nagy szenvedélyébe, az ékszerkészítésbe, melynek kapcsán saját vállalkozást is indított Adel Jewelry néven. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan szakadt el a klasszikus zenei vonaltól, és kacsintott ki olyan műfajok felé, mint az általa leginkább kedvelt meditációs zene, valamint azt is megtudhatjuk, miként kapcsolta össze a lovak iránti rajongását a fuvolaművészettel egy gyerekkori álom megvalósításaként. Fotó: Kovács Adél/Facebook

Németország a II. világháborút követő évtizedekben Európa gazdasági motorja, és egyfajta mintademokrácia volt. Persze sokáig csak az egyik fele, a Németországi Szövetségi Köztársaság. A másik rész a szovjet érdekzónába tartozó Német Demokratikus Köztársaság volt. Ez ma már történelem. De a múlt - és itt érdemes akár több száz évre is visszanyúlni - visszaköszön. Hiába az eurómilliárdok, amiket a keleti országrész fejlesztésébe fektetett az egyesült Németország, a mentalitás, a gondolat ma is két Németországot takar. Mit hoz 2026? Mit hozott az eddig megtartott tartományi választás, és mit hozhatnak a következő tartományi választások? Vendégem Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Eljött a science fiction világa? Beköltözik a lakásunkba a háztartási robot? Olyan lesz, mint az ember? Főz, takarít, mosogat, és ha kell társalogni is lehet vele? Akár igazi társ is lehet egy humanoid robot? A fentiek kapcsán felmerül a kérdés: mi tartozik a fantázia világába, és mi a valóság? Számtalan videón látható, ahogy egy robot finoman megfogja a tojást, - nem töri össze -, vagy éppen hátraszaltót csinál. Mi a fő probléma egy humanoid robot előállítása során: a mechanikai problémák megoldása - kellően finom mozgás, kellően finom érzékelés, az energia táplálás -, vagy az irányítás, az agyi funkciók? Vendégem Haidegger Tamás, egyetemi tanár; Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központ

A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatalok nem a vallási élmények megélését keresik kifejezetten ezekben a tartalmakban (ellentétben az idősebbekkel), vagy ha igen, emellett még mást is: szívesebben fogyasztanak egyházi zenét, néznek portréműsorokat, sőt, kapcsolódó közéleti híreket is rendszeresen követnek a szórakoztató tartalmak mellett. Az olasz főváros Falconieri-palotáként is ismert magyar kulturális intézetének ajtószerkezetein végzett kutatások az épület történetének újabb részleteire derítettek fényt - derült ki Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense beszámolójából, amit a Római Magyar Akadémián tartott. Az Esterházy János emlékünnepségen Gulyás Gergely, az Országház Felsőházi termében szólva kiemelte, Esterházy Jánost mindössze 56 évig tartó földi útja a 20. század legnagyobb magyarjainak sorába emelte. Úgy fogalmazott: a kereszténység ősi törvénye, hogy a vértanúság a legnagyobb, legönzetlenebb, legértékesebb cselekedetek egyike. Rendkívüli hitre van szükség ahhoz, hogy az igaz úton mindvégig kitartó ember a földi életét feláldozza saját meggyőződéséért és másokért - hangsúlyozta. Ezért is fájó, hogy Esterházy János rehabilitációja még mindig várat magára - fűzte hozzá. "Esterházy rehabilitációjának elmaradása mindmáig nem az életáldozatot hozó gróf, hanem a cseh és szlovák állam becsületén éktelenkedő vérfolt" - fogalmazott Gulyás Gergely. A képen: ima Esterházy János boldoggá avatásáért.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Varga Andrea

Ezek után volt a zsidók ünnepe, és Jézus fölment Jeruzsálembe. Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, amelyet héberül Betezdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága. Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta beteg volt. Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: ,,Akarsz-e meggyógyulni?'' A beteg azt felelte: ,,Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem.'' Jézus azt mondta neki: ,,Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!'' Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett. Azon a napon pedig szombat volt. Ezért a zsidók azt mondták a meggyógyított embernek: ,,Szombat van, nem szabad az ágyadat vinned.'' Azt felelte nekik: ,,Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: ,,Vedd ágyadat, és járj.'''' Erre megkérdezték tőle: ,,Ki az az ember, aki neked azt mondta: ,,Vedd ágyadat és járj''?'' A meggyógyult azonban nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus eltávozott a helyszínen levő tömegből. Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: ,,Íme, meggyógyultál, többé már ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjék veled.'' Az ember elment, és megvitte a hírt a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók pedig üldözték Jézust azért, mert ezeket szombaton tette. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

További szereplők: Benedek Miklós, Kubik Anna és Györgyi Anna Dramaturg: Fenyő Ervin Hangmérnök: Horváth János Hangtechnikus: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Németország a II. világháborút követő évtizedekben Európa gazdasági motorja, és egyfajta mintademokrácia volt. Persze sokáig csak az egyik fele, a Németországi Szövetségi Köztársaság. A másik rész a szovjet érdekzónába tartozó Német Demokratikus Köztársaság volt. Ez ma már történelem. De a múlt - és itt érdemes akár több száz évre is visszanyúlni - visszaköszön. Hiába az eurómilliárdok, amiket a keleti országrész fejlesztésébe fektetett az egyesült Németország, a mentalitás, a gondolat ma is két Németországot takar. Mit hoz 2026? Mit hozott az eddig megtartott tartományi választás, és mit hozhatnak a következő tartományi választások? Vendégem Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Eljött a science fiction világa? Beköltözik a lakásunkba a háztartási robot? Olyan lesz, mint az ember? Főz, takarít, mosogat, és ha kell társalogni is lehet vele? Akár igazi társ is lehet egy humanoid robot? A fentiek kapcsán felmerül a kérdés: mi tartozik a fantázia világába, és mi a valóság? Számtalan videón látható, ahogy egy robot finoman megfogja a tojást, - nem töri össze -, vagy éppen hátraszaltót csinál. Mi a fő probléma egy humanoid robot előállítása során: a mechanikai problémák megoldása - kellően finom mozgás, kellően finom érzékelés, az energia táplálás -, vagy az irányítás, az agyi funkciók? Vendégem Haidegger Tamás, egyetemi tanár; Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központ

A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatalok nem a vallási élmények megélését keresik kifejezetten ezekben a tartalmakban (ellentétben az idősebbekkel), vagy ha igen, emellett még mást is: szívesebben fogyasztanak egyházi zenét, néznek portréműsorokat, sőt, kapcsolódó közéleti híreket is rendszeresen követnek a szórakoztató tartalmak mellett. Az olasz főváros Falconieri-palotáként is ismert magyar kulturális intézetének ajtószerkezetein végzett kutatások az épület történetének újabb részleteire derítettek fényt - derült ki Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense beszámolójából, amit a Római Magyar Akadémián tartott. Az Esterházy János emlékünnepségen Gulyás Gergely, az Országház Felsőházi termében szólva kiemelte, Esterházy Jánost mindössze 56 évig tartó földi útja a 20. század legnagyobb magyarjainak sorába emelte. Úgy fogalmazott: a kereszténység ősi törvénye, hogy a vértanúság a legnagyobb, legönzetlenebb, legértékesebb cselekedetek egyike. Rendkívüli hitre van szükség ahhoz, hogy az igaz úton mindvégig kitartó ember a földi életét feláldozza saját meggyőződéséért és másokért - hangsúlyozta. Ezért is fájó, hogy Esterházy János rehabilitációja még mindig várat magára - fűzte hozzá. "Esterházy rehabilitációjának elmaradása mindmáig nem az életáldozatot hozó gróf, hanem a cseh és szlovák állam becsületén éktelenkedő vérfolt" - fogalmazott Gulyás Gergely. A képen: ima Esterházy János boldoggá avatásáért.