Műsorújság

Zsille Gábor költő, irodalmi szerkesztőt Mirtse Zsuzsa kérdezi.

Mesterszakács; gasztroblogger; nagykövetségi séf; főzőbemutatók guruja, médiaszereplő és oktatókonyhák sztárja. Magyarországot és a világot ma is ötletekre nyitott szemmel járja. Úgy véli, egyfolytában meg kell újulni, különben az ember megáll a fejlődésben. Jellemző rá a kísérletezés az új és szokatlan ízkombinációkkal. Aztán 2011-ben megvalósította gyermekkori álmát és azóta lekvárt készít. Nagy György András Kaldeneker Györgyhöz, a műhelyébe látogatott el.

Több, mint 140 ezer fiatal jelentkezett idén a magyar felsőoktatási intézményekbe. Ez az elmúlt másfél évtized legmagasabb jelentkezői létszáma. Szakos Enikővel, a Tanuláskutató Intézet kutatójával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai Fejlesztési Osztályvezetőjével beszélgetünk. Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? című könyvéről Dr. Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával beszélgetünk. A Digitális Témahét Magyarország legnagyobb digitális pedagógiai eseménye. Március 23-án kezdődött. Erről beszélgetünk Baracsi Katalin internetjogásszal. Mohács 500 címmel bemutatták a Rubicon által készített nagyszabású dokumentumfilmet. B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze nyilatkozik. Az ukrajnai háborúról Somkúti Bálinttal beszélgetünk.. Milyen a véleményszabadság Németországban, és milyen képet mutat a német média Magyarországról. Erről tartott előadást nemrég hazánkban Roland Schatz újságíró, nemzetközileg elismert médiaelemző. Ő nyilatkozik. Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk. Az őt ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet. - áll a Magyar Örökség és Európa Egyesület honlapjának köszöntőjében. Vendégünk a stúdióban Böszörményi Gergely elnök, akit az idén harmincéves díjról kérdezünk. (fotó: Wikipédia)

Az otthon ízei című gasztronómiai műsorunkban nagyszombati és húsvéti sütemények receptjeit osztja meg velünk Sülye Károlyné. Nagyböjti lelkinapot tartottak az egri GGCG-ban. Mi a 11. évfolyamosoknak tartott előadásra látogattunk el. Műsorunkban erről lesz szó. Tartalmas rádiózást kíván a felelős-szerkesztő Sinkovics Andrea.

Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával. Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: ,,Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?'' Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta. Jézus ekkor így szólt: ,,Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára megőrizze azt. Mert a szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.'' A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott halottaiból. A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Dávid király történetét feldolgozó animációs film a pásztorfiúból lett uralkodó útját és a Góliáttal vívott küzdelmét mutatja be. Az alkotás az ismert bibliai történetet látványos animációval és kalandos jelenetekkel idézi fel a nézők számára. A film premier előtti vetítése után a közönséget kérdeztük élményeikről.

Salgótarjánban 1965-ben nyitották meg hazánk első földalatti bányamúzeumát. 1982-ben szabadtéri gépparkkal, 2019-ben új épülettel, benne korszerű, látványos kiállítással bővítették. Itt követhetjük nyomon a környék szénbányászatának történetét. A József lejtős aknát a városközponttól rövid sétával érjük el. Egykor több mint hetven kilométernyi vágatrendszer húzódott a mélyben. Ma egy közel 300 m-es rész látogatható természetesen szakvezetéssel.

2.) Fecske László: Nyuszóka és a fűzfa Felolvassa: Fehér Tibor Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna 3.) Móra Ferenc: A pillangók királya Felolvassa: Fülöp Zsigmond Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva

Egy baráti társaság, öt fiatal pap kereste annak a lehetőségét, hogy miként lehet ítélkezésmentesen, úgy ahogy éppen vannak, bensőséges kapcsolatban lenni Istennel és egymással. Ennek az útnak a során szerzett tapasztalatiak végül egy lelkigyakorlattá értek, aminek az InTeam nevet adták. Azt gondolták, esetleg mások számára is hasznos lehet, ezért megosztották a környezetükkel. A reakció elsöprő volt, valami olyasmire tapintottak rá, amire elemi szüksége van az embereknek. Beszélgetés az InTeam csapat két tagjával, Csépányi Gábor atyával és Faragó András atyával.

Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával. Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: ,,Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?'' Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta. Jézus ekkor így szólt: ,,Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára megőrizze azt. Mert a szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.'' A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott halottaiból. A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Portréműsorunkban ezúttal Tiszaörsre látogatunk az adás szerkesztőjével Farkas Erzsébettel, aki a helyszínen Puskás Istvánnal és feleségével Irénkével beszélget. Kedves riportalanyunk különleges és egyedi fajárműveket készít – többek között erről is kérdezi őt a műsor szerkesztője. Mustármag című műsorunkban az Ondi Magyarok Nagyasszonya Templom történetét és 80 éves jubileumi szentmiséjét idézzük fel.

A Gyehennában Fordította: Gergely Jolán Lektorálta: K. Kabai Lóránt Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez kötődő szokástárgy: a feltámadás, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma, egyben rituális funkciót is betölt. A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás, amely jellemzően női tevékenység, bizonyos régiókban pedig különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken. Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész az elmúlt években a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásait kutatta, kiemelt hangsúlyt helyezve a tojásírás hagyományára. Ebből született meg az a tudományos ismeretterjesztő könyv, melyet nemrég mutattak be a Budapest 8. kerületében található Párbeszéd Házában. „A feltámadás üzenete. A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál” című kötet szerzőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett. Gazdag programokkal, bemutatókkal és különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben az idén 25 éves Hagyományok Háza és a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A március 19-én megtartott szakmai nap keretein belül Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója bemutatta a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről és finanszírozási rendszeréről adott átfogó képet. Pál István Szalonnával, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népzenésszel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett a szakmai nap helyszínén. A Veszprémi Tavaszi Tárlat egy évtizedek óta megrendezett, országos szinten is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A Művészetek Háza Veszprém által szervezett kiállítás március 5-én nyílt meg és május 25-ig tekinthető meg a felújított veszprémi várnegyedben (a Dubniczay-palotában és a Csikász Galériában), ahol Grászli Bernadett főszervezőt kérte mikrofon elé Kovács Éva Rebecca. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Képek: - A feltámadás üzenete című könyv - Veszprémi Tavaszi Tárlat

Négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. (A Szent István Tudományos Akadémia a székfoglaló előadásait élőben közvetíti a YouTube oldalán, s a korábbiak is elérhetőek ugyanitt.) Fotó: Magyar Kurír

Családokból születik a népek jövője mottóval, Családi Napot szervez a pilisborosjenői plébánia közössége. Az egész napos rendezvény középpontjában a hivatás áll. Hivatás a családban, hivatás a papságban. Wilheim Péter esperes, ürömi és pilisborosjenői plébános a vendégünk.

2.) Fecske László: Nyuszóka és a fűzfa Felolvassa: Fehér Tibor Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna 3.) Móra Ferenc: A pillangók királya Felolvassa: Fülöp Zsigmond Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva

Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával. Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: ,,Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?'' Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta. Jézus ekkor így szólt: ,,Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára megőrizze azt. Mert a szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.'' A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott halottaiból. A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Gyehennában Fordította: Gergely Jolán Lektorálta: K. Kabai Lóránt Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Családokból születik a népek jövője mottóval, Családi Napot szervez a pilisborosjenői plébánia közössége. Az egész napos rendezvény középpontjában a hivatás áll. Hivatás a családban, hivatás a papságban. Wilheim Péter esperes, ürömi és pilisborosjenői plébános a vendégünk.