Műsorújság

Kecskemét alföldi atmoszférája egyedi; belvárosa, a Szabadság tér mindig tele van élettel. Itt találjuk többek között a Nagytemplomot, a Városháza színes Zsolnay-kerámiás épületét és a Cifrapalotát, melyek mind egy-egy fejezetet őriznek a vármegye székhely történetéből. A Cifrapalota külső falfelülete jelenleg felújítás alatt áll; az állványzatra erősített porvédő hálón felfestve jelenítik meg az épület eredeti látványát. – a hullámzó homlokzatot, szecessziós díszeket és a zöld ablakokat; élénk színes virágai, így eldugva is derűt csalnak a személők arcára.

A zománcművészet több mint fél évszázados múltra tekint vissza Kecskeméten, ahová a világ minden tájáról érkeztek művészek, sajátos szakmai ismeretekkel. Az első kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet 1975-ben rendezték meg, az elmúlt ötven év alatt pedig korunk leggazdagabb zománcművészeti gyűjteménye született meg az itt készült művekből. Ezt a kivételes nemzetközi anyagot mutatja be Budapesten a Vigadó Galéria időszaki tárlata (április 26-ig), ahol Hollósy Katalin zománcművészt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely egykori művészeti vezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte. A Nemzetközi Kerámia Stúdió 1978-ban jött létre Kecskeméten, a kulturálisan és ideológiailag elszigeteltnek érezhető magyar művészek kezdeményezésére. A szabadságvágy és a nemzetközi művészek melletti munkavágy vezetett a központ megalapításához Probstner János jóvoltából, aki 2011-ig volt a Stúdió igazgatója. A helyszínen Sütő Erika porcelántervező művésszel, a Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetőjével Fülöp Tamás készített interjút. A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb hangszermúzeuma. Megtalálhatók benne a népi, a klasszikus, a kísérleti és a teljesen egyedi hangszerek is, melyek nagy része ma is megszólaltatható, így sokat közülük a látogatók is kézbe foghatnak, kipróbálhatnak. A hangszerek csodás világába, egyúttal az emberi kultúra sokszínűségébe Szilágyi Áronnal, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjével pillantott be Zsoldos Szilvia. A múzeum egész évben, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket Kecskeméten, a Rákóczi úti Hírös Város Turisztikai Központban. A látogatás előtt érdemes a hangszergyujtemeny.hu oldalon körülnézni, és előre bejelentkezni, hiszen itt mindenki személyre szabott tárlatvezetést kap. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Képek: - Leskowsky Hangszergyűjtemény - Nemzetközi Kerámia Stúdió - Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény (kiállítás a Vigadóban)

Rádiónk kecskeméti városnapján rendhagyó módon Kecskemétről szóló mesével számítunk figyelmükre, s az is kiderül, hogy van egy Kecskeméti ház Budapesten. Látogassunk el a város Villanegyedébe, a Faragó Béla fasorba, oda is a 20. század elejére, amikor ezek a védelem alatt álló villák épültek! Brunner Attila művészettörténésztől tudjuk meg azt is, hogy kik voltak e korszak híres építői és tulajdonosai és milyen stílusirányzatot követtek s ki volt a fasor névadója: Faragó Béla? www.szecessziosmagazin.com

A Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas érdemes és kiváló művész, a tavaly 40 éve alapított Kecskeméti Kodály Intézet első igazgatója. A Debreceni Kodály Kórus, valamint az idén 65 éves Kecskeméti Pedagógus Kórus, a Kecskeméti Énekes Kör és a 60 éves Kecskeméti Szimfonikus Zenekar felvételei.

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle: ,,Asszony, miért sírsz?'' Ő azt felelte nekik: ,,Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!'' Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: ,,Asszony, miért sírsz? Kit keresel?'' Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: ,,Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!'' Ekkor Jézus megszólította őt: ,,Mária!'' Erre ő megfordult, és héberül így szólt: ,,Rabbóní!'', ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: ,,Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.'' Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: ,,Láttam az Urat!'', és hogy ezeket mondta neki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Keresztény Családi Centrum célja a természetes gyermekáldás segítése, az egészség- és termékenység tudatosság elősegítése és támogatása. Az intézmény hozzáértő szakértelemmel, szeretettel szervezi a párok, egyedülállók útját a betegellátás útvesztőjében, s szolgálatásaival az egész ország területéről várja a segítségre szorulókat. A részletekről riportunkban Szigetvári Zsuzsa koordinációs vezető tájékoztat. A Centrumba elektronikus úton lehet bejelentkezni a csalad@irgalmas.hu e-mail címen. Az ellátás érvényes TAJ kártyával térítésmentes.

“Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen, ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” -írja Szent Pál a korintusiaknak írt első levelében. (1Kor 15,12-15) Jézus tehát nem az apostolok fantáziájában, hanem valóságosan, testben támadt fel. Íly módon találkoztak vele. Egy látomás miatt nem adták volna életüket is azért az igazságért, hogy az Isten Fia eljött, meghalt és feltámadt. Vagy mégsem? Miért fontos egyáltalán egy kereszténynek hinni a feltámadásban? Mai adásunkban székesfehérvári lelkipásztorok osztják meg velünk gondolataikat a húsvéti hitről, a feltámadásról.

Manapság az erkölcsi értékek vállalása és mindennapi védelme Európa-szerte kívül vannak a szívesen vállalt cselekedetek körén. Tanárok iskolai tapasztalata is megerősíti: a középiskolások idegenkednek a kioktatástól, fölösleges prédikációként fogadják erkölcsi nevelésüket. Erről kérdezzük Erős Renáta nővért, a Boldogasszony Iskolanővérek rendjének tagját.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Harangozó Eszter Rendező: E. Román Kata

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle: ,,Asszony, miért sírsz?'' Ő azt felelte nekik: ,,Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!'' Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: ,,Asszony, miért sírsz? Kit keresel?'' Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: ,,Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!'' Ekkor Jézus megszólította őt: ,,Mária!'' Erre ő megfordult, és héberül így szólt: ,,Rabbóní!'', ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: ,,Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.'' Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: ,,Láttam az Urat!'', és hogy ezeket mondta neki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mai műsorunkban a Szent Jakab úton azaz az El Caminó -n szerzett emlékeiről, élményeiről beszélget Dr. Misik Sándor kutatóbiológussal az adás szerkesztője Farkas Erzsébet.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A kávéhoz évszázadok óta mindannyian kapcsolódunk valamiképpen. Kávéházaink, presszóink története pedig társadalomtörténetünket is megrajzolja. A Fő a kávé címmel a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjtemény felújított kiállítóterében nyílt tárlat a kávézás kultúrtörténeti, gasztronómiai és technikatörténeti hátterét mutatja be korunk emberének is izgalmas, interaktív módon. Beszélgetőtársunk Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. Káldi György négyszáz éve, 1626-ban adta ki a latin Vulgáta alapján készített teljes bibliafordítását, amelynek korszerűsített változata a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ma is forgalomban lévő Szentírása. Az első magyar katolikus bibliafordítás jelentőségéről Benyik György szentírástudóst Szerdahelyi Csongor kérdezte. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Több műfajú, polihisztor művész és tudós, sokoldalú képességeit a NAPÚTonline folyóirat honlapgazdájaként is a kultúra: az irodalom és a képzőművészetek valamint a muzsika szolgálatába állította. Élőhelye Zugliget, ahol egy csodálatos szubtrópusi környezetben műveli kertjét és írja verseit, szerzi zenéit. Dalait, himnuszait maga adja elő, leggyakrabban portugál mandolin kísérettel. Az élet és a szerelem, a Teremtés csodáját, szépségét énekli meg. Költészete és zenéje arra tanít, hogy a sors temérdek viszontagsága közepette is őriznünk kell a szépség tiszteletét, a művészet erejét, a hitet, a reményt. A beszélgetés első része a mai, két hét múlva következik a második, befejező rész.

1945. április 4. az úgynevezett felszabadulás napja. Ekkor hagyta el az utolsó német katona Magyarországot - a hivatalos kommunista felfogás szerint. De már ez is hazugság volt, április 4-ét követően is folytak még a harcok az ország területén. 81 évvel ezelőtt április 7-én is. Az ostrom: Budapest ostroma. Csak az öregek emlegették így, akik emlékeztek. 1944 karácsonyán kezdődött, és 1945 február 13-ig tartott. Felrobbantották az összes Duna hidat, rommá lőtték a várost. Miért? Kinek a döntése volt? Több mint, 81 éve történt. Vendégünk Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

1945. április 4. az úgynevezett felszabadulás napja. Ekkor hagyta el az utolsó német katona Magyarországot - a hivatalos kommunista felfogás szerint. De már ez is hazugság volt, április 4-ét követően is folytak még a harcok az ország területén. 81 évvel ezelőtt április 7-én is. Az ostrom: Budapest ostroma. Csak az öregek emlegették így, akik emlékeztek. 1944 karácsonyán kezdődött, és 1945 február 13-ig tartott. Felrobbantották az összes Duna hidat, rommá lőtték a várost. Miért? Kinek a döntése volt? Több mint, 81 éve történt. Vendégünk Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

Mai témáink: - XV. Roma Konferencia - A művészetek és a sport szerepe a cigány/roma gyerekek társadalmi integrációjában címmel, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán március 26-án tartott tanácskozás témaköreiről dr. Gloviczki Zoltán, a főiskola rektora tájékoztatja hallgatóinkat. - A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója, a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire hívta fel a figyelmet. Vele beszélgettünk. - Juhász Előd zenetörténész, rádiós műsorvezető kollégánk legújabb könyvének, a Zeneközelben 10+1, Emlékezetes beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel - szerkesztési elveit osztja meg hallgatóinkkal. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Harangozó Eszter Rendező: E. Román Kata

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle: ,,Asszony, miért sírsz?'' Ő azt felelte nekik: ,,Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!'' Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: ,,Asszony, miért sírsz? Kit keresel?'' Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: ,,Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!'' Ekkor Jézus megszólította őt: ,,Mária!'' Erre ő megfordult, és héberül így szólt: ,,Rabbóní!'', ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: ,,Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.'' Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: ,,Láttam az Urat!'', és hogy ezeket mondta neki. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

1945. április 4. az úgynevezett felszabadulás napja. Ekkor hagyta el az utolsó német katona Magyarországot - a hivatalos kommunista felfogás szerint. De már ez is hazugság volt, április 4-ét követően is folytak még a harcok az ország területén. 81 évvel ezelőtt április 7-én is. Az ostrom: Budapest ostroma. Csak az öregek emlegették így, akik emlékeztek. 1944 karácsonyán kezdődött, és 1945 február 13-ig tartott. Felrobbantották az összes Duna hidat, rommá lőtték a várost. Miért? Kinek a döntése volt? Több mint, 81 éve történt. Vendégünk Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

1945. április 4. az úgynevezett felszabadulás napja. Ekkor hagyta el az utolsó német katona Magyarországot - a hivatalos kommunista felfogás szerint. De már ez is hazugság volt, április 4-ét követően is folytak még a harcok az ország területén. 81 évvel ezelőtt április 7-én is. Az ostrom: Budapest ostroma. Csak az öregek emlegették így, akik emlékeztek. 1944 karácsonyán kezdődött, és 1945 február 13-ig tartott. Felrobbantották az összes Duna hidat, rommá lőtték a várost. Miért? Kinek a döntése volt? Több mint, 81 éve történt. Vendégünk Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

Mai témáink: - XV. Roma Konferencia - A művészetek és a sport szerepe a cigány/roma gyerekek társadalmi integrációjában címmel, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán március 26-án tartott tanácskozás témaköreiről dr. Gloviczki Zoltán, a főiskola rektora tájékoztatja hallgatóinkat. - A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója, a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire hívta fel a figyelmet. Vele beszélgettünk. - Juhász Előd zenetörténész, rádiós műsorvezető kollégánk legújabb könyvének, a Zeneközelben 10+1, Emlékezetes beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel - szerkesztési elveit osztja meg hallgatóinkkal. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.