Műsorújság

Vajon hogyan lehet elképzelni egy kétezer éves római feliratot úgy, hogy közben nem látjuk? Mit mesél egy kő pusztán az érintésén keresztül? És hogyan lehet a múltat valóban személyes élménnyé tenni egy múzeumban? Idén összesen hat előadást szerveznek a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Régészeti Parkban. Mai műsorunkban az idei harmadik eseményen készült riport-összeállításunkat hallgathatják meg, amelyben beszélgetést hallhatnak Dr. Láng Orsolyával, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Régészeti Park főmuzeológusával; Straub Péter régésszel; valamint a programon résztvevő vendégekkel.

A Hollóspalota nyomozóiroda esetei mind Barkabercelen játszódnak. A kitalált kisváros bárhol lehetne a Kárpát-medencében. A gyermekeknek szóló regénysorozat most bővül trilógiává. A szerző Kovács Attila, alias Holden Rose (képünkön), akinek a művei gyakran útközben születnek. Ugyanis ilyentájt járja a településeket, hogy az olvasás szeretetéről és fontosságáról tartson előadást diákoknak. Nagy György András épp az egyik ilyen állomáson hívta fel őt. „Szállj jó lovam, mint a madár; Túl a merészek díja vár.” Ezeket a sorokat írta Vörösmarty Mihály (!) Sándor Móricról. Az „Ördöglovas” gróf a XIX. század egyik legismertebb figurája volt. A róla szóló történeteket ma Somogyi-Tóth Gábor, a Légiközlekedési Kulturális Központ, az Aeropark Múzeum ügyvezető igazgatója meséli a bajnai kastély sétáin. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa képviselte a Katolikus rádiót. Az elmúlt héten már beszámoltunk róla, hogy ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész 35 év után újra színpadra áll, és a Banya szerepében látható a Hófehérke című táncjátékban. A különleges alkalom ötletadója Simon István, az Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese volt, őt kérdezte Ungvári Judit. Kép: az író közösségi oldaláról

A katedra két oldala című műsor ezen számában a Szent Angéla Ferences Általános Iskolát és Gimnáziumot mutatjuk be Önöknek Csobánné Rákóczy Saroltával, az iskola tanárával és az iskola tizenkettedikes diákjával, Gyimóthy Hunorral. A gimnázium ferences lelkületéről, az iskola épületéről és közösségi életről beszélgetünk.

A négyhetente jelentező új belső sorozat szertelen visszaemlékezés - azokra a zenékre, eseményekre, melyek évtizedek távlatából is ott vannak, mintegy pillérként az emlékezetünkben. Nem követjük az időrendet, olykor a műfajok is randevúznak, a lényeg, hogy mindegyikhez kötődik ilyen-olyan jeles személyes momentum.

Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: ,,Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?'' Ő azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd bárányaimat!'' Majd másodszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd juhaimat!'' Aztán harmadszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: ,,Szeretsz-e engem?'', és azt felelte: ,,Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!'' Ekkor így szólt: ,,Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Ha azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.'' Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: ,,Kövess engem!'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az Apostoli Szentszék híreiből készült összeállításunkban ma Miklós Beatrix, a Hungarikum Programiroda igazgatója számol be a pápa szegényeinek nyújtott szeretet vacsoráról. A karitatív együttműködés megvalósítását Magyarország szentszéki nagykövetsége, Kveck Péter nagykövet, és munkatársai, Törő András a Pápai Magyar Intézet rektora és a Római Magyar Akadémia segítette.

Hogyan lehet kicselezni a kis Káinokat? Szépséges és nagyon ritka ragadózómadarunkról Orbán Zoltán, az MME szóvivője beszél.

Hogyan voltak berendezve a bányászkolóniák és milyen iskolai órákkal várják az osztályokat az élő múzeum foglalkozások keretében. Műsorunk első felében a Tatabányai Bányászati és Ipari skanzenbe látogatunk. Sajt és szénsavgyártása egykor országos hírű volt. Ma kulturális programokkal és őrzött helyi értékekkel vonzza látogatóit Répcelak, az idén 25 éve város Répce parti település.

Első alkalommal hirdeti meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a HR Portal munkaerőpiaci szaklap az Év Felnőttképzője Díj elismerést, amellyel a felnőttképző intézmények kiemelkedő szakmai munkáját kívánják láthatóvá tenni és díjazni. A Kamara szakmai támogatásával meghirdetett pályázaton egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, alapítványok, valamint állami vagy egyéb közintézmények vehetnek részt, amennyiben aktívan foglalkoznak felnőttképzéssel és évente legalább 100 fő képzését szerveznek. A díjat több kategóriában ítélik oda, így külön elismerésben részesülhetnek a nyelvi, IT és soft skill, azaz személyes készségek képzései, valamint a szakmai területek, illetve a kreatív és innovatív megoldások képviselői is. Egy online űrlap kitöltésével lehet díjmentesen jelentkezni, a beadási határidő 2026. május 31. Az elbírálás június 30-ig zárul le, az eredményhirdetés és díjátadó gála szeptemberben lesz. A díj nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem kiváló lehetőséget ad a felnőttképző intézményeknek, hogy országos szinten is bemutathassák sikeres programjaikat, innovatív módszereiket és eredményeiket a szakma szélesebb közönsége előtt. Ez az első olyan átfogó, kifejezetten a felnőttképző szektort középpontba helyező szakmai díj hazánkban, amely reagálva a gyorsan változó munkaerőpiac kihívásaira a felnőttképzés egyre fontosabb szerepére hívja fel a figyelmet.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: ,,Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?'' Ő azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd bárányaimat!'' Majd másodszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd juhaimat!'' Aztán harmadszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: ,,Szeretsz-e engem?'', és azt felelte: ,,Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!'' Ekkor így szólt: ,,Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Ha azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.'' Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: ,,Kövess engem!'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Közélet című műsorunk mai adása elején egy zeneszerzői pályázatról beszélgetünk Várhelyi Krisztinával az Éltető Lélek Alapítvány képviselője, az Ars Sacra Fesztivál főszervezőjével és Orosz Tokár Edinával a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar Oktatójával, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium betanító karnagyával. Majd vendégünk lesz Grubert Roland a Magyar Vöröskereszt regionális igazgatója, akit a napokban átvett Pro Urbe kitüntetéséről, társadalmi vállalkozásokról, háborús segítségnyújtásról és véradásszervezésről is kérdez a szerkesztő: Molnár András Nap ima.

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Ma René Burri sváci fotóművészről és munkásságáról ejtünk szót. Utópia elnevezésű tárlata a 10., jubileumi Budapest FotóFesztivál nyitókiállításaként a Műcsarnokkal együttműködve valósult meg. A képeket még 2004-ben, maga a művész válogatta össze, és az anyag az építészet előtti tisztelgéseként is felfogható. Burri ugyanis egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét. 1955-ben, 22 évesen csatlakozott a Magnum Fotóügynökséghez. Hat évtizedes fotózsurnaliszta karrierje során a világ számos helyét bejárta, utazásai során ötkilónyi repülőjegyet és tizenhat útlevelet használt el. A Műcsarnok-beli fotókiállításának kurátora Tulipán Zsuzsanna, ő kalauzol el Burri képei között. Az emberi alkotás és rombolás képeit, melyek egyfajta keserédes tüneményként tudósítanak az elmúlt század metamorfózisáról, még június 28-áig megtekinthetik a Műcsarnokban. Kapcsolódó programként május 30-án Ritoók Pál művészettörténész, június 7-én Branczik Márta művészettörténész, június 11-én pedig Kaiser Ottó fotográfus tart tárlatvezetést a kiállításban. A Múzeumok Éjszakáján pedig többek között Tulipán Zsuzsannával járhatják körbe a kiállítást. Fotó: MKR/ZSZ

Beszélgetőtársunk Dr. Véghelyi Balázs irodalomtörténész, író, költő, az Üveghegy Kiadó igazgatója (képünkön, fotó: ). Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A Rubicon est témája Isonzó volt. 1915. májusi hadba lépése után Olaszország minden erejét összeszedve egyetlen frontszakaszon próbálta áttörni az osztrák–magyar hadsereg védővonalát az Isonzó folyó mentén, hogy aztán a hátországba betörve kiüsse a Monarchiát a háborúból. Pontosan 109 évvel ezelőtt, a X. isonzói csata során az olaszok minden korábbinál nagyobb erőket vetettek be, azonban támadásaik hatalmas áldozatok árán is csak csekély területi nyereségekkel jártak. Az extrém földrajzi viszonyok és a Monarchia hadseregének helytállása keresztülhúzta az olaszok számításait, sőt, 1917-ben jelentős német segítséget igénybe véve Caporettónál sikerült áttörni az olaszok védővonalát, így a frontvonal több mint két évnyi öldöklő küzdelem után elmozdult. A kortársak közül többen is földi pokolként hivatkoztak az Isonzó vidékére, ami számos nemzet fiainak – köztük több tízezer magyarnak – végső nyughelyévé vált. A meghívott szakértő Dr. Juhász Balázs történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense volt. Vele beszélgetünk.

„Amikor nagyon fáradt leszel, érted üzen az erdő,"- írta Márai. Engem is sokszor hív az erdő, a közeli és távoli tájak mezői. Vajon az erdők tényleg hívnak? Vagy csak mi gondoljuk, hogy szeretik, ha bevetjük magunkat rengetegükbe? Sokszor tűnődöm ezen, keresem a választ a levelek susogásában, az ágreccsenésben, a méltóságos koronák árnyában. Talán nem csak én vagyok így ezzel..."- olvasható Halmos Monika természetgyógyász, aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértőjének a honlapján. Mai műsorunkban a Vadon nőtt étterem - kalandozás a vadnövény-gasztronómiában című, a Hagyományok Háza Szabadegyeteme keretében május 7-én tartott előadása témaköreiről beszélgetünk. (fotók: Magyar Katolikus Rádió Szekeres Zsombor, https://halmosmonika.hu és a szerk.)

A Hormuzi-szoros lezárása pillangóhatást vált ki, hatása az egész világon végighullámzik. Nem csupán az olaj „kiengedése”, „átengedése” a kérdés. Az iráni események következtében nemcsak az olaj, az energia, hanem az élelmiszerek ára is világszerte emelkedésnek indult, és egyre több jel utal arra, hogy a geopolitikai konfliktus árát végül a hétköznapi emberek fizethetik meg. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy több tízmillió embert fenyeget éhezés világszerte, mert az ellátási láncok szakadozása és a geopolitikai feszültségek miatt a drágulás közvetlenül begyűrűzik az élelmiszerárakba, ami globális szinten akár jelentős terméskiesést is eredményezhet. Az áthaladó hajóktól Irán később vámot kérhet, így márpedig a perzsa állam végső soron nagyobb bevételhez is juthat a Hormuzi-szoros megnyitása után. Ráadásul Oroszország több fronton is nyertes lehet. Az orosz olajexport Kínába és Indiába felértékelődhet. Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnöknek ellenszélben kell majd kormányoznia az utolsó két évben. Avagy amit az Egyesült Államok kihagyott a számításból. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Az Apostoli Szentszék híreiből készült összeállításunkban ma Miklós Beatrix, a Hungarikum Programiroda igazgatója számol be a pápa szegényeinek nyújtott szeretet vacsoráról. A karitatív együttműködés megvalósítását Magyarország szentszéki nagykövetsége, Kveck Péter nagykövet, és munkatársai, Törő András a Pápai Magyar Intézet rektora és a Római Magyar Akadémia segítette.

Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: ,,Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?'' Ő azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd bárányaimat!'' Majd másodszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Azt felelte: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd juhaimat!'' Aztán harmadszor is megkérdezte: ,,Simon, János fia, szeretsz-e engem?'' Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: ,,Szeretsz-e engem?'', és azt felelte: ,,Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!'' Ekkor így szólt: ,,Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Ha azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.'' Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: ,,Kövess engem!'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Rubicon est témája Isonzó volt. 1915. májusi hadba lépése után Olaszország minden erejét összeszedve egyetlen frontszakaszon próbálta áttörni az osztrák–magyar hadsereg védővonalát az Isonzó folyó mentén, hogy aztán a hátországba betörve kiüsse a Monarchiát a háborúból. Pontosan 109 évvel ezelőtt, a X. isonzói csata során az olaszok minden korábbinál nagyobb erőket vetettek be, azonban támadásaik hatalmas áldozatok árán is csak csekély területi nyereségekkel jártak. Az extrém földrajzi viszonyok és a Monarchia hadseregének helytállása keresztülhúzta az olaszok számításait, sőt, 1917-ben jelentős német segítséget igénybe véve Caporettónál sikerült áttörni az olaszok védővonalát, így a frontvonal több mint két évnyi öldöklő küzdelem után elmozdult. A kortársak közül többen is földi pokolként hivatkoztak az Isonzó vidékére, ami számos nemzet fiainak – köztük több tízezer magyarnak – végső nyughelyévé vált. A meghívott szakértő Dr. Juhász Balázs történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense volt. Vele beszélgetünk.

„Amikor nagyon fáradt leszel, érted üzen az erdő,"- írta Márai. Engem is sokszor hív az erdő, a közeli és távoli tájak mezői. Vajon az erdők tényleg hívnak? Vagy csak mi gondoljuk, hogy szeretik, ha bevetjük magunkat rengetegükbe? Sokszor tűnődöm ezen, keresem a választ a levelek susogásában, az ágreccsenésben, a méltóságos koronák árnyában. Talán nem csak én vagyok így ezzel..."- olvasható Halmos Monika természetgyógyász, aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértőjének a honlapján. Mai műsorunkban a Vadon nőtt étterem - kalandozás a vadnövény-gasztronómiában című, a Hagyományok Háza Szabadegyeteme keretében május 7-én tartott előadása témaköreiről beszélgetünk. (fotók: Magyar Katolikus Rádió Szekeres Zsombor, https://halmosmonika.hu és a szerk.)

A Hormuzi-szoros lezárása pillangóhatást vált ki, hatása az egész világon végighullámzik. Nem csupán az olaj „kiengedése”, „átengedése” a kérdés. Az iráni események következtében nemcsak az olaj, az energia, hanem az élelmiszerek ára is világszerte emelkedésnek indult, és egyre több jel utal arra, hogy a geopolitikai konfliktus árát végül a hétköznapi emberek fizethetik meg. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy több tízmillió embert fenyeget éhezés világszerte, mert az ellátási láncok szakadozása és a geopolitikai feszültségek miatt a drágulás közvetlenül begyűrűzik az élelmiszerárakba, ami globális szinten akár jelentős terméskiesést is eredményezhet. Az áthaladó hajóktól Irán később vámot kérhet, így márpedig a perzsa állam végső soron nagyobb bevételhez is juthat a Hormuzi-szoros megnyitása után. Ráadásul Oroszország több fronton is nyertes lehet. Az orosz olajexport Kínába és Indiába felértékelődhet. Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnöknek ellenszélben kell majd kormányoznia az utolsó két évben. Avagy amit az Egyesült Államok kihagyott a számításból. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.