Műsorújság

Gasztronómai cégcsoportját szinte a semmiből hozta létre. Egy étteremcsalád, egy cukrászdalánc, egy élménykomplexum sőt még egy csárda is fűződik a nevéhez. A vállalatbirodalomnak saját szeretetszolgálata és alapítványa van, előbbi a rászorulókat segítő szervezeteket támogatja, utóbbi a tehetséges, hátrányos helyzetű fiataloknak segít. Ő maga tavaly kapta meg a Gundel-díjat, amit életműve megkoronázásnak tart. Feleségével Dobay Eszterrel 4 gyermek szülei. Valószínűleg már kitalálták, hogy Nagy György András vendége Semsei Rudolf volt.

Pünkösd ünnepe kapcsán Veres András győri megyéspüspök mondja el gondolatai. A Katolikus Karitász programjairól Zagyva Richárd országos igazgató számol be. .Mit vár az új egészségügyi kormányzattól? Aki válaszol, Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára. 200 évvel ezelőtt, 1826-ban hunyt el az Amerikai Egyesült Államok egyik leghíresebb alapító atyja. Thomas Jefferson életéről volt szó a Rubicon est rendezvényén. Az előadó Hahner Péter az Intézet főigazgatója volt. Vele beszélgetünk. Új, tavaszi bemutatóra készül az Udvari Kamaraszínház. Ezúttal Csáky Pál: Szakadék című darabját tűzik műsorukra. Andrási Attilát az Udvari Kamaraszínház vezetőjét hallják: A Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány bekerült az OTP Bank Adományozási Programjába. A kampány céljáról Bozori Gabriella gyógypedagógussal, lovasterapeutával, ügyvezető alelnökkel beszélgetünk. India: biztonság, geopolitika és kereskedelem - útkeresés az új világrendben. Trembeczky Zsolttal, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával Pozsgai Nóra beszélget. „Az új intézmények szerepe a politikai átmenetben” címmel kerül sor az Antall József Baráti Társaság jövő heti rendezvényére. Lesti Árpád, a Társaság elnöke nyilatkozik.

Régóta folyik egyházi oktatás Pest belvárosában, hiszen a közterületet is ez után nevezték el, a Központi Szeminárium címe: Papnövelde utca 5-7. Az itt tanuló növendékek közül Tell Nándor és Kiss Gergő érkezik a stúdiónkba, hogy beszélgethessünk az iskolájukról, az útjukról, a világlátásukról és a hitükről.

Az otthon ízei című gasztronómiai műsorunkban különleges ízesítésű eper, cseresznye és meggy dzsemek elkészítését ismerhetik meg. Bejátszásunkban Sülye Károlyné Klárikát hallják. Szerkesztő: Kónya Éva Remény hírnökei című mai adásunkban Mindszenty József bíboros halálának 50. évfordulójáról megemlékező rendezvényen Fukszberger Imrével Csehimindszent volt polgármesterével beszélgettünk, aki egy éve nyugdíjba vonult és azóta csak a Mindszenty Emlékházzal foglalkozik. Majd Csengei Ágotával a zalaegerszegi Mindszentyneum Tagintézmény vezetőjével hallank interjút. Szerkesztő: Sinkovics Andrea

Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!'' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.'' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!'' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!'' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.'' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?'' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges'' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Pünkösd ünnepéhez a magyar művelődéstörténetben és népi kultúrában is számos hagyomány kapcsolódik. Az ünnepkör szokásai évszázadokon keresztül meghatározó részei voltak a közösségi életnek, és sok elemük ma is ismert vagy tovább él különböző formákban. A pünkösdi hagyományok kulturális hátteréről és jelentésrétegeiről Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval Balázs Zsanett beszélget.

Messzelátónk mai adásában Tolna vármegyébe, Sióagárdra hívom önöket. Kívül belül megcsodáljuk a község neoromán stílusban épített római katolikus templomát. A nádfedeles tájházban szó lesz a helyi ételekről, berendezési tárgyakról; utunkat a Hímzés Múzeumban, a díszes sióagárdi viseletdarabok között zárjuk majd.

A szentmisét bemutatja: Almásy Tamás plébániai kormányzó

Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!'' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.'' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!'' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!'' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.'' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?'' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges'' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben Zabari Judit kazincbarcikai pedagógussal a természet szeretetéről beszélget a műsor szerkesztője, Farkas Erzsébet. Ezután Mustármag című műsorunk következik, melyben az indiai származású Margaritha Valappila nővér és Huber atya tartott lelkigyakorlatot Füzérradványon áprilisban. Május 26-30 között pedig Kazincbarcikán tartanak gyógyító lelkigyakorlatot a Don Bosco Sportközpontban. Szerkesztő: Sinkovics Andrea Végül a Nap imája hangzik el. Műsorvezető: Farkas Erzsébet Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Peregnek a szemek címmel idén is különleges koncerttel készül június 13-án a Hagyományok Házában Takács Antal és Bazsinka Ivett, akik a keresztény könnyűzene újszerű megközelítését helyezik középpontba. Hogy pontosan hogyan teszik ezt, illetve milyen változások történtek a tavalyi produkcióhoz képest, erről faggatta a két művészt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában. A Biblia történetei ma is képesek megszólítani a közönséget – akár a színpad nyelvén is. A Baltazár Színház Biblia Show című előadása egy különleges mű, különleges színészekkel, amely modern formában, zenével, látvánnyal és személyes üzenetekkel hozza közel a Szentírás világát a nézőkhöz. A Wolf Péter zenéjére és Fábri Péter szövegeire épülő zenés produkció egyszerre játékos, megható és elgondolkodtató színházi élmény, amely mai nyelven szól hitről, emberi gyengeségről és reményről. Hogy hogyan született meg a Biblia Show ötlete, először erről kérdezi Kováts Kriszta színész-rendezőt Kovács Éva Rebecca. „Azt mondják, hogy ismertem a leghíresebb bűnözőket, csavargókat, anarchistákat, szocialistákat, politikusokat és művészeket, és hogy magam is űztem ezeket a szakmákat. Úgy hallom, kém és politikai imposztor is voltam. Amit biztosan tudok, az az, hogy én vagyok a világ legnemzetközibb embere.” Ezt vallotta magáról Szittya Emil, akit a kor avantgárd művészeinek egyik szellemi mestereként tartanak számon. A Kassák Múzeum időszaki kiállítása feltárja a Szittya Emil köré szőtt – részben általa is épített – legendák hátterét, és az író-festő Szittya alakját történeti kontextusba helyezve azt is bemutatja, miként formálta művészi pályáját a forradalmi politikai elköteleződés és a korszak által kijelölt, szűkös mozgástér. Gucsa Magdolnát, a „Csavargások Anarchiában” című tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérdezte a helyszínen. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Fotó: MKR

Négyhetente jelentkező sorozatunk ötödik beszélgetőtársa Soós Viktor Attila, aki a Szent István Tudományos Akadémián a közelmúltban tartotta székfoglaló előadását. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Soós Viktor Attila több boldoggá avatási eljárás történész szakértője, számos könyv szerzője, vagy társszerzője, továbbá 8 monográfia és számos tanulmánykötet szerzője, s itt a Katolikus Rádióban szerkesztő, az Arcok és sorsok, fejezetek a magyar katolikus egyház életéből című műsorával minden csütörtök délután jelentkezik, bőven túl van már az ezredik adáson. Soós Viktor Attilával műsorunkban az indulásáról és az indíttatásáról, a pályafutásáról, illetve az Akadémiához történt kapcsolódásáról és székfoglaló előadásáról beszélgetünk, s mindeközben élő hitéről is bizonyságot kapunk. A székfoglaló előadás itt érhető el: Szent István Tudományos Akadémia Youtube oldala Fotó: Magyar Kurír

- Átadták az idei Stephanus-díjakat. Teológia kategóriában rádiónk vezérigazgatója Martos Levente Balázs püspök atya, irodalmi kategróiában Iancu Laura jegyzetírónk vehette át. Püspök atyát és a Laurát méltató Bakonyi István író, irodalomtörténészt hallják. -A Szent Orsolya Rend nővérei közel 300 éven át szolgálták a győri közösséget, különösen a leánynevelés és a keresztény értékek közvetítése terén, maradandó nyomot hagyva a város kulturális örökségében. Matkovics Mária Emerica nővér a Szent Orsolya Rend Római Uniójának Magyar Orsolyita Közösségének elöljárója és Bernik Rozália nővér az államosítás utáni újraindulásról és a rend jelenéről beszél

Egész életemben könyvek között éltem – fogalmaz Schmatovich János atya, akit 1966-ban szentelték pappá. A győri székesegyházban gyémántmiséje alkalmából bemutatott szentmisén adott hálát paptársával együtt 60 éves papi szolgálatáért. Fotó: Ábrahám Kitti

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Gerbei Anita 2.) Szecsődi Leó: A szirmot lehelő sárkány Felolvassa: Borbiczki Ferenc Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!'' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.'' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!'' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!'' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.'' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?'' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges'' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

- Átadták az idei Stephanus-díjakat. Teológia kategóriában rádiónk vezérigazgatója Martos Levente Balázs püspök atya, irodalmi kategróiában Iancu Laura jegyzetírónk vehette át. Püspök atyát és a Laurát méltató Bakonyi István író, irodalomtörténészt hallják. -A Szent Orsolya Rend nővérei közel 300 éven át szolgálták a győri közösséget, különösen a leánynevelés és a keresztény értékek közvetítése terén, maradandó nyomot hagyva a város kulturális örökségében. Matkovics Mária Emerica nővér a Szent Orsolya Rend Római Uniójának Magyar Orsolyita Közösségének elöljárója és Bernik Rozália nővér az államosítás utáni újraindulásról és a rend jelenéről beszél

Egész életemben könyvek között éltem – fogalmaz Schmatovich János atya, akit 1966-ban szentelték pappá. A győri székesegyházban gyémántmiséje alkalmából bemutatott szentmisén adott hálát paptársával együtt 60 éves papi szolgálatáért. Fotó: Ábrahám Kitti