Zenei kincsestár

1-4. A Zenei Kincsestárban ma este a Tátrai Vonósnégyes kvartettezik, a műfaj egyik korai, irányadó klasszikusának, Haydn opus 20-as, úgynevezett „Nap”-kvartettjeinek negyedik, D-dúr darabját játsszák. Haydn 1772-ben komponálta a hat kvartettet felölelő ciklust, a műfaj mérföldkövét alkotva meg, csodálatra és elmélyült tanulmányozásra ihletve kollégáit és utódait – Mozart e sorozat nyomán komponálta első bécsi kvartettjeit. S hogy mi különbözteti meg Haydn kvartett-stílusát a korabeli vonós kamaraműfajoktól? Ellentétben az olasz mesterek kedves szerzeményeivel, melyekben a hegedű szólóit a concerto módján jobbára csupán kísérik és körülfogják a többiek, Haydn magasan szervezett összefüggésrendszerbe állítja mind a négy hangszerét: a műfajt absztrakciók és elvont gondolatok legalkalmasabb hordozójává avatva. A Nap-kvartettek a Sturm und Drang szimfóniák keletkezésének idején születtek, és Haydn romantikus időszakát szokás velük jellemezni: személyesek és meglehetősen szélsőséges érzelmi skálát futnak be. A magyar hallgató számára külön értéket képviselnek a Menuetto cigányos motívumai: megjelenik bennük a régi Eszterháza kuriális világa, ahol csakugyan déli napfény ragyogott kastély és a tájék fölött egyaránt. Haydn valamennyi kvartettje végére fohászszerű ajánlást kanyarított: a 4., D-dúr kvartett végén ez áll: „Gloria in excelsis Deo” – „Dicsőség a magasságban Istennek” A Tátrai Kvartett muzsikál.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban a Tátrai Vonósnégyes játszotta Joseph Haydn D-dúr kvartettjét az opus 20.-as „Nap-kvartettek” ciklusból. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.