Zenei kincsestár

1-3. Ritkán hallható különlegességekkel várjuk a Zenei Kincsestár kedves hallgatóit a következő félórában. Pedig Schubert hegedűre és zongorára szerzett szonatinái a kamarazene legremekebb alkotásai közé tartoznak. Nagyszerű partneri összhang, elragadó dallamosság – és a könnyedség felszíne alatt szóhoz jutó mély érzelmesség a legnagyobbakra valló egybeesése teszi a műveket egyenrangúvá Mozart legszebb hegedű-zongoraszonátáival. S hogy Schubert miért nevezi szonatinának, szonátácskának 3, 1816-ban született remekét? Alighanem épp a Mozart iránti csodálattól vezéreltetve. Megszólaltatóik, a Mozart-specialistaként egyaránt ismert Krausz Lili és Willy Boskovsky igazán mozarti magasságokba röpítik Schubert szonatináit a következő muzeális értékű felvételeken. Elsőként a 3 tételes D-dúr szonátát, műjegyzékszáma 384.

4-7. A D-dúr Schubert-szonatina után Krausz Lili és Willy Boskovsky most a 408-as jegyzékszámú g-moll szonátát játsszák. Avatott játékuk fölfedi a hallgató előtt az igazán nagy muzsika titkát: keresetlen könnyedség, érzelemgazdagság és dús képzelőerő. Schubert szonatinái mindhárom szempontból méltók a mozarti példákhoz.