Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestár keddi zongorabérletében folytatjuk utunkat Beethoven vadonában Daniel Barenboim felvételeinek segítségével. Ma a 3., D-dúr zongoraszonátát hallgatjuk meg, mely sorszámát az opus 2. no. 3. jegyzékszámról nyeri, a keletkezés tekintetében azonban valójában Beethoven első megjelentetett ciklusának harmadik darabja. Az 1796-ban kiadott három szonátát Beethoven Joseph Haydnnak ajánlotta, akihez igen rövid tanítványi kapcsolat fűzte. A C-dúr szonáta legalább annyira követője a mozarti szonátának, mint Haydn művészetének, a komponista formálódó, robosztus karaktere azonban mindkét előképnek fölébe kerekedik. A kezdőtétel viharos akkordmenetei szinte szétfeszítik a mozarti forma kiegyensúlyozottságát, az Adagio csüggedtségében szinte üdítően hat a szomorkás daltéma visszatérése. A Scherzo már-már monumentális, a zárótétel pedig a témák túlcsordulóan gazdag tengerét hömpölygeti. A C-dúr szonáta az erejét megmutató óriás műve, akit ösztönei új formák megalkotására indítanak. Daniel Barenboim zongorázik.