Zenei kincsestár

1794-ben Lichnovsky herceg bécsi palotájában hangzott föl először a ma esti Zenei Kincsestár zenedarabja: Beethoven Esz-dúr zongoratriója. A négytételes darabban Szabolcsi Bence a szimfonikus kísérletezés jeleit fedezi fel, és jelentékeny körülmény, hogy az emlékezetes bécsi koncerten fölhangzott két másik trióval együtt ez a kamaradarab lesz az, amelyet Beethoven a követező esztendőben opus 1 megjelöléssel kiad Artaria zeneműkiadójában. A vonós kísérettel gazdagított zongoraszonáta Haydn és Mozart kezén vált egyenrangú felek vibráló és feszültségteli zenei játékává, és az első Beethoven-opus három triója nagyszerűen leli meg a kulcsot e briliáns játszadozás lelkéhez. Az Esz-dúr trió nyitóallegrója egy melankólia nélküli Mozartot idéz elénk. A rokokó Adagio cantabile szelíd séta egy alig rezdülő tótükörre merengve. A scherzo gondterheltségét rusztikus gesztusok kompenzálják, a finálé pedig olyan intenzív, mintha csak azt sejtetné: az elődökre tisztelettel tekintő szerző lelkében forradalmi erők gyülekeznek. A Trio Fontenay játszik.