Az opera világa

1. Boldog új évet kívánunk az operák barátainak is itt, a Katolikus Rádió operavilágában. Talán megbocsátható, ha ma hátat fordítunk kicsit a zenedrámák színpadának: az Opera ma könnyed táncmuzsikával telik meg, s máris a keringők korában kerengünk - merengve a boldog békeidők nosztalgikus ábrándjain, pezsgővel a kézben, mámorító táncnak látva a világot a gyöngyöző buborékok és a csillárok tükrében. Színpadi bálba is bekukkantunk azért majd, de most röpítsen az ifjabb és örökifjabb Johann Strauss muzsikája: röpítsenek a Tavaszi hangok! Ormándy Jenő vezényli a Philadelphia Zenekart.

2. A háromnegyedes táncmuzsika lassan két évszázada izzítja föl a világ tánctermeinek vérkeringését. Pedig a karriertörténet -operettszerű módon - Bécs külvárosaiban veszi kezdetét. Igaz, a keringő atyamesterének mondható népies tánc, a ländler egyik legnagyobb mestere nem kisebb komponista, mint Mozart. D-dúr német táncát most a Berlini Szimfonikusok adják elő, akik Carl-August Bünte intésére várnak.

3. Bár a keringő történetének kezdő lépéseinél járva a vérről nem csak a táncban kipirult orcák jutnak az ember eszébe. Az osztrák főváros muzsikájának világhíre ugyanis az 1815-ös bécsi kongresszusra vezethető vissza. A restauráció zsinata nem csak politikailag döntött Európa Napóleon utáni sorsáról, de láthatólag a taktust is itt diktálták: alighogy hazaérnek az uralkodók és a nemzetek arisztokratái, az egész kontinens úgy táncol, ahogyan Bécsben húzzák! Az orosz cárról pedig afféle pletyka kering, hogy eszméletét is vesztette egy táncmulatságon. A keringő király talán éppen annak a Josef Lannernek muzsikájába szédült bele, aki az idősebb Johann Straussal alapozta meg a keringő világsikerét, és akinek opus 65-ös Pillangóját most az Ensemble Wien tűzi vonójára - behálózva a hallgató szívét.

4. Strauss szédületes sikerére mi sem jellemzőbb, mint hogy az operettek, keringők és polkák mellett leleményes üzletemberek jóvoltából egyhamar neve az áruvédjegy olyan különféle cikkeken, mint a gyomorerősítő malátakészítmény és a bajuszpödrő… Virágzik a keringő-üzlet: A Philadelphia Zenekar és Ormándy Jenő felvételén pedig illatozzanak a Déli rózsák!

5-6. Sznob fülek számára hallani is irtózat, de a közmondásosan mogorva Brahms és a korabeli könnyűzene mestere, Johann Strauss nagyra becsülték egymást, és kölcsönösen gratuláltak a másik sikereihez. Brahms maga is komponált keringőket - igaz, nem táncmulatságok kíséretéül, hanem zongorára: megkezdve ezzel a költői keringő-műfaj Chopin, Liszt, Schubert fémjelezte történetét. Mikhail Rudy most a H-dúr és az E-dúr keringőt játssza Brahms 39-es opusszámú ciklusából.

7. Talán nem sokan tudják, hogy a Keringőkirály elnevezést Wagner aggatta Johann Straussra. Kész csoda, hogy a Leitmotifjairól és önteltségéről egyformán ismert operakomponista nem riválisát, Verdit tisztelte meg a hangzatos címmel: bizony az olasz mester tragikus sorsú hősei és hősnői -szenvedjenek bár az Escorialban, a Nílus vagy a Szajna partján - ritkán utasítják vissza, ha az orcseszterből felkérés érkezik egy-egy fülbemászó keringőre. Hallgassuk Luciano Pavarotti és Joan Sutherland kettősét a Traviataból, a Nemzeti Filharmonikusok élén Richard Bonynge.

8. Mi magyarok ritkán maradunk ki a táncból: a bécsi operett és vele a keringő éppolyan magyar specialitássá lett a világban, mint mondjuk a lombardiai eredetű szalámi. Lehár Ferenc Víg özvegyében csak úgy áradnak a hamisítatlan magyar bécsi keringők - Erich Kunzel és a Cincinnatti Pops Orchestra lemezén is.

9. A keringő nem csak a zongorára komponáló klasszikusok fantáziáját ragadta magával. Berlioz Fantasztikus Szimfóniájától Ravel La valse-áig újra meg újra felüti fejét a koncerttermekben a háromnegyedes táncmuzsika. Most Csajkovszkij C-dúr vonósszerenádjának II. tételével perdül elénk: a bécsi Rezidencia Zenekar élén Rudolf Nurejev.

10-11. Szép pályát keringtünk be a Mozart-kori ländler ütemére a keringő világsikerének parkettjén. A műsor uszályaképpen most visszaringatjuk még Önöket két tánc erejéig a boldog békeidők hangulatába. Oscar Strauss - aki egyébként tagadta, hogy vérrokonságban állna a keringőkirályok dinasztiájával - és Robert Stolz - mindketten huszadik századi szerzők - azt bizonyítják: a keringő, minden elsőbálozó ifjak örökifjú tánca nem csupán halhatatlan, de ma is él! Keringőálmok Oscar Strausstól és Stolztól a Két szív háromnegyedes taktusban - elavulhat-e egy műfaj, amely álmokat és a szívek szédítő táncát ígéri? A Cincinnatti Pops Orchestrát Erich Kunzel viszi táncba.