Zenei kincsestár

1-4. Vivaldi neve egybeforrott Velencével. A város káprázatok módján imbolygó, csalóka hangulatai éppen Vörös Pap bámulatos érzelmi intenzitású, hol szeszélyes, hol hóbortos, hol mélázó tételeiben találtak rá legavatottabb költőjükre. Igaz, Velence varázsa más költőket is megigézett. Goethe például így számol be útinaplójában az Adria királynőjének élményéről, a halászok éjszakai dalairól, Velence hangjáról: „Oly különösen hangzik ez a távolból zengő dallam, mint valami siralom, amelyben nincsen semmi gyász, s mégis hihetetlenül, könnyekig megható. A magányos lélek énekel így a messzeségbe, hogy egy rokonlélek meghallja és válaszoljon reá.” Aligha csoda, hogy Vivaldi valamennyi kompozíciója a vizek városának romantikus hívását visszhangozza a tér és az idő távolából. Hogyan lehetséges mégis, hogy szerzeményeinek egy jelentékeny csoportja a Manchesteri szonáták néven vált ismertté 1973-as felfedezésüket követően? A magyarázat a barokk kori olasz zeneexportban lelhető fel. Vivaldi 12, hegedűre, lantra és csembalóra szerzett 12 remek szonátája a római Ottoboni bíboros zenei könyvtárának feloszlatását követően az angol költő, Händel librettistájának, Charles Jennensnek birtokába jutott. A manchesteri könyvtárban fölbukkant gyűjtemény addig ismeretlen szempontokkal gazdagította a Vivaldi 1720-as években alkotott műveiről fennmaradt ismereteket, és ami ennél is fontosabb: egész sor technikai utalásával újabb adalékokat nyújtott a barokk hegedűsök egyik legkiválóbbika előadói praxisának feltérképezéséhez. Műsorunkban korunk egyik legjelesebb barokk hegedűse, Andrew Manze játssza a szonátákat 1783-ban épített nápolyi Gagliano-hegedűjén. Partnerei Nigel North barokk lantokon és gitárokon, csembalón pedig John Toll. Elsőként a 3-as jegyzékszámú C-dúr szonátát játsszák, második tételében a courante, negyedik tételében pedig az allemande imitációs táncformával.

5-8. A második manchesteri szonáta hangneme d-moll. Második, virtuóz tétele ismét Courante, amelyet Gigue és Gavotte követ majd.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban Antonio Vivaldi Manchesteri szonátáiból játszott a Romanesca együttese: Andrew Manze, Nigel North és John Toll. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.