Magvetés

Urunk Jézus Krisztus szenvedését, kereszthalálát és dicsőséges feltámadását egyházunk három napba sűrítve külön is megünnepli. Ez a szent három nap a Triduum sacrum, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat napja. A Nagycsütörtöki és a Nagyszombati szertartásokról körképben számolunk be.
Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Nagycsütörtök délelőtt az egyházmegyék püspökei székesegyházaikban olajszentelési szentmisét mutattak be. Este a főpásztorok az utolsó vacsora emlékére mutattak be szentmisét.
Nagycsütörtökön délelőtt Erdő Péter bíboros az olajszentelési szentmisét Budapesten, a Szent István-bazilikában mutatta be. A szentmisén jelen volt Paskai László bíboros, Juliusz Janusz apostoli nuncius, az egyházmegye segédpüspöke is papjai. Erdő Péter az újszövetségi papság lényegéről, pásztori, papi és prófétai küldetéséről beszélt.
Balás Béla kaposvári megyéspüspök a kaposvári székesegyházban mutatott be délelőtt és este szentmisét. Az olajszentelési misén a Lukács evangéliumában megőrzött prófétai szavakról beszélt:
Bosák Nándor Debrecen-nyíregyházi püspök délelőtt és délután is a szent Anna székesegyházban misézett. Kiemelte, hogy Nagycsütörtök délelőtt a papok délután pedig a hívek ünnepe:
Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök délután 5 órakor a nagy alkonyati istentisztelettel Nagy Szent Bazil liturgiát végzett. Kiemelte, hogy Nagycsütörtök ünnepe az utolsó vacsora emlékezete és megjelenítése:
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nagycsütörtökön a papság lényegéről beszélt:
Veres András szombathelyi megyéspüspök este, az utolsó vacsora emlékezetére bemutatott misén arról beszélt, hogy Isten mindig titok marad az ember számára:
A szent három nap liturgiája, nagypénteken, Jézus Krisztus halálának napján, keresztút járással, hódolattal a szent kereszt előtt, szentáldozással, az egyházmegyékben tovább folytatódott.
Nagyszombat estéjével kezdődött a húvéti vigilia. Napközben, ami Jézus sírban nyugvásának az ideje, a Szent Sírnál időztünk és imádkoztunk. Este az ünnep a fény liturgiájával, a tűz megszentelésével kezdődik. A Glóriára ismét megszólalnak a harangok és az orgonák. Nagyszombaton este és éjjel Jézus Krisztus feltámadását szentmisével és körmenettel ünnepli az egyház. A püspökök székhelyük székesegyházaiban vezették a vigilia szertartását.
Húsvét vigiliája Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezetésével a budapesti Szent István Bazilikában este 6 órakor kezdődött. Erdő Péter az örömről beszélt, amit a tanítványok is átéltek, amikor látták az üres sírt. De tudnunk kell nekünk is tovább adni Húsvét igazságát és örömét:
Húsvét vigiliáján Bábel Balázs a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye érseke a főszékesegyházban este 7 órakor kezdte az ünnepi szertartást. Az élő Krisztust hirdetjük, akiben megjelent az élet:
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus püspök délután 5 órakor Nyíregyházán mutatta be a nagy alkonyati istentiszteletet, Nagy Szent Bazil liturgiájával. A feltámadási szertartás éjjel, háromnegyed 12-kor kezdődött az éjféli zsolozsmával. Kocsis Fülöp éjjel az élet győzelméről szólt.
A Pápai Lajos győri megyéspüspök által vezetett húsvéti vigilia éjjel 10 órakor kezdődött. A liturgia minden eleme a feltámadásra utal, a sötétségben a gyertyák meggyújtása és az ószövetségi olvasmányok is:
A Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök által vezetett szertartás este 8 órakor kezdődött a székesegyházban. A keresztény ember számára húsvét a legnagyobb ünnep, a legnagyobb öröm forrása, amely egyben reményt is jelent mindanyiunknak:
A Pannonhalmi bencés apátságban Húsvét vigíliáján Várszegi Asztrik vezette a szertartást, amely 21.30-kor kezdődött. Pannonhalmán hagyományosan sok vendéget fogadnak, akik a szent három napot is együtt töltik:

„Boldog aki olvassa” – a Biblia Évéhez kapcsolódóan sorozatban mutatjuk be a Szentírás minden egyes könyvét. A mai alkalommal Tarjányi Béla biblikus professzorral a Jakab levelét.