1. Köszöntjük a Zenei Kincsestár hallgatóit a régi magyar udvarházak és kúriák; disznótorok és téli vigalmak világában! Úgy gondoltuk, farsangoló zenei kalandozásunkból nem maradhatnak ki a késő középkortól ránk maradt gyöngyszemek eleink vigasságának hangjaival. A magyar középkor kevés írásos zenei emléke a török idők miatt jobbára csak a felvidéki és erdélyi nemesség muzsikájáról ad számot. Népzenénket segítségül híva azonban –mely, akárcsak a viseletek és a tárgyalkotó népművészet, kedvvel formálta saját arcára az úri cifraságokat-, nem csak a régi magyar falu, de az egész régi Magyarország jókedve felidézhetővé válik. Elsőként a Kacor táncot hallhatjuk a Musica Historica előadásában.
2. A moldvai csángó népi tánc után üssünk fel egy 1480 tájékáról származó kéziratot, és hallgassuk meg a jó bor reneszánsz dicséretét!
3. Balassi Bálint dicséri a tavaszidő örömeit – füven lakozást és borok iddogálását, kedélyes semmittevést- a következő, szlovák dallamra alkalmazott költeményében.
4. A felvidéki udvarokban megfordult lengyel testvéreink hagyták örökül a következő szép lejtésű táncukat.
5-6. Nyugat-Európából ered a Corant-nak nevezett, míg ismétcsak lengyel származású a Sipos-tánc. Mindkettő a XVII. század végéről való, klasszikus értékű tánczenei leletből, a Vietórisz-kéziratból csendül fel. Összeírója egy felvidéki muzsikus, aki –nyilván a rendelkezésére álló csekély hangszeres apparátus miatt- virginált és két trombitát javall előadásukhoz. A Musica Historica élt a korabeli muzsikusok szabadságával, és történelmi hangszerei közül előszedte a hegedűt, a furulyákat, a gambát és a kobzot is.
7. Starck János soproni virginálkönyvéből következik egy jól ismert magyar tánc, hétfalusi csángó farsangi táncként fönnmaradt népi párdarabjával egyetemben.
8-10. Hogy a mulatság eleinknél sem történt korgó gyomorral, arra a következő három Asztali Nóta a bizonyság az 1730-beli Apponyi-kéziratból.
11-12. Zgurits Imre uram 1790 körül volt a pesti éjjeliőrök céhmestere. Bizonyos, hogy engedékeny volt az ablakokból kiszűrődő muzsikával szemen, ugyanis szorgosan lejegyezte, mielőtt –hivatali kötelességből- elhallgatatta volna őket. Pesti magyar verbunkok következnek a régi pesti éjjeliőr gyűjtéséből, majd sopron-környéki népzenében fennmaradt verbunkos, a Musica Historica előadásában.
