Zenei kincsestár

Ma este egy olyan zeneművet hallgatunk meg, amelyet voltaképpen nem volna szabad hallgatnunk, de amely mégis mindannyiunk számára kedves részleteket tartalmaz.
Az állatok farsangja című, 14 darabocskát felölelő ciklust szerzője, Camille Saint-Saëns családi házimuzsikálásra szánta 1886-ban, és nem járult hozzá nyilvános bemutatásához. A mű tele van néhol csacska, néhol fanyar zenei karikatúrákkal: az Elefánt bumfordi zenéje például Berlioz szimfonikus költeményéből, a Faust elkárhozásából kölcsönzi hangjait, a Teknősbéka Offenbach-muzsikára lép be, a Kövületek című tétel Rossini Sevillai borbélyára utal. Mi több: Saint-Saëns az állatseregletbe soroz két zongoristát is, akik a 11. tételben a skálamenetekkel bajlódnak. A mi zongoristáink sikerrel küzdenek meg feladatukkal, a két kiváló művész: Mikhail Rudy és Tzimon Barto. A Toulouse-i Városi Zenekart Michel Plasson vezényli. Több ponton egyedülállóan izgalmas a zenekar és a két zongora közös hangzása. A tételek sorrendje pedig: Az oroszlán belépője és királyi indulója, Tyúkok és kakasok, Öszvérek, Teknősök, Elefánt, Kenguruk, Akvárium, Hosszúfülű személyiségek (szamarak), A kakukk az erdőben, Madárház, Zongoristák, Kövületek, A hattyú, Finálé.