Zenei kincsestár

1. A Magyar Katolikus Kultúra napjainak szellemében ma és holnap ünnepi különkiadással jelentkezik a Zenei Kincsestár. Hisz ezeréves keresztény történelmünk nem csupán szentekkel és hitvallók egész sorával ajándékozta meg az Anyaszentegyházat, de keleti örökségként továbbélő zenei motívumkincsünknek hála, a liturgikus és szenténekek egyedülálló tárházával is. Bizonyságképp hallgassuk meg legismertebb, egykor nemzeti himnuszunkképpen is használatos Mária-énekünk egy ősi változatát, melynek keleties hangközeiben messzi sztyeppék őrtüzeinek emléke lobban. Pálmai Árpád énekel.

2-3. Népzenénk ősi rétege a csángók archaikus világában maradt fenn mindmáig. Ivánovics Tünde és Fábri Géza most Árpád-házi szent királyaink emlékét idézi meg úgy, amint csángó testvéreink ajkán száll az ég felé az évszázadok mélyéből.

4-5. Középkori vallási folklórunk gyöngyszeme a vak koldus énekeként följegyzett Ó áldott Szűz Anya, a Ha én kertész volnék kezdetű Mária-ének pedig arra vall, hogy Mária országában sokáig zengett a nyugati – ez esetben bizonyára burgundi vidékről érkezett – szerzetesek és vándorlovagok éneke. L. Kecskés András és Pálmai Árpád énekel.

6-7. Halljuk most, miként alakult át két szent királyunk zenés emlékezete azt követően, hogy a nyugat zenéje nálunk is gyökeret eresztett. A Faludi Ferenc illetve a csíksomlyói kántor-barát, Kájoni János följegyzésében ránk maradt Szent István- és Szent László-ének a reneszánsz udvari tónus konzerválódásának tanúi. A Vagantes Együttest halljuk.

8. A ferences Mária-tisztelet szép emléke következik 1508-ból: Vásárhelyi András szerzeményét a Kecskés Együttestől halljuk. Angyaloknak nagyságos asszonya.

9-11. A magyar barokk vallásosság szent énekei következnek most a Kecskés illetve a Vagantes Együttes felvételeiről. Előbb egy magyaros Ave Maria és Ave stella Kájoni János 1676-ban közzétett gyűjteményéből, majd egyik ma is használatos Mária-énekünk Amadé László 1755-ös feljegyzésében, bizonyságául annak, hogy a kereszténység védőbástyájaként vérző Magyarország végváraiban az imádság szavai sem mellőzték a vitézi szilaj virtust.

12. Mai válogatásunk végén a Boldogasszony anyánk egy – a műsorunk elején bemutatott ősi népdalunkhoz képest évszázadokkal frissebb változata szólal meg a törökvész emlékét is őrző, 1775 körüli, Bozóky Mihály dömösi kántort dicsérő lejegyzés szerint a Kecskés Együttes előadásában.

LEKONF: A Zenei Kincsestár különkiadásában a magyar zenés vallásosság emlékeit idéztük a Kecskés és a Vagantes Együttes, továbbá Pálmai Árpád, Ivánovics Tünde és Fábri Géza felvételeivel. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.