Zenei kincsestár

1-4. „Virágos kert vala híres Pannónia” – hallhattuk a csángó testvéreink ajkán megőrzött ősi Szent István-énekkel a Zenei Kincsestár tegnapi műsorában. A Magyar Katolikus Kultúra napjainak záró perceiben ismét a tegnap fölvetett kérdés nyomába eredünk: milyen kincsekkel gazdagította az Anyaszentegyház vallási kultúráját ezeréves magyar kereszténységünk zeneművészete? Hogy keleti eredetünk, pogány múltunk homályába vesző zenei forrásvidékeink búvópatakjai minként törnek fel középkori népi liturgikus zenénkben, s miként alakítják a maguk arcára a Nyugat újkori keresztény zenéjének kifejezésmódjait, arra tegnapi válogatásunk szolgált ékes példákkal. Ma a barokk –azaz a katolikus restauráció- és a romantika gyöngyszemeiből válogatunk. Miként a korábbiakban, vallásos muzsikáink ez időkben is pontosan tükrözik Kelet és Nyugat közé ékelődő országunk kettős igazodását. Ma a magyar barokk első, a nyugat-európai példaképekkel egyenértékű szerzeményeket komponáló muzsikusánál, Esterházy Pál hercegnél vendégeskedünk. Ha a korábbi zeneszerzők nagyban támaszkodtak a nép ajkáról felszárnyaló vallási dalkincsre, Magyarország nádora a kor divatos – elsősorban olasz – mintái nyomán alkotja meg kantátagyűjteményét, a Harmonia Coelestist. Három Mária- és egy Jézus-dicséret következik most a Vagantes Együttes illetve Zádori Mária és a Capella Savaria előadásában, Németh Pál vezényletével.
5. A XVIII. és XIX. század fordulója immár hazánkban is megtalálja a bécsi zeneéletben látott mintákat hazai földbe plántáló főnemesi törekvéseket. József nádor karmestere, a cseh származású Georg Druschetzky az osztrák klasszika, elsősorban pedig Haydn bűvöletében alkotta meg számos színpadi és zenekari szerzeményét valamint hét miséjét. Most C-dúr Missa Solemnisének Sanctusa következik Kertesi Ingrid, Gémes Katalin, Kállay Gábor, Ambrus Ákos, a Tomkins Énekegyüttes és a Weiner-Szász Kamarazenekar Sándor Frigyes vezénylete felvételéről.

6. Ha a kor Magyarországa ismerte volna a hivatalos koncertélet intézményeit, Druschetzky legfőbb vetélytársa az az Istvánffy Benedek lehetett volna, aki a Széchenyi-család, majd a győri székesegyház szolgálatában szorgosan tanulmányozta a kismartoni udvari kottatár gyűjteményét. Tekintetbe véve, hogy a nagyváradi püspök muzsikusa egyidejűleg az ifjabb Haydn, Michael volt, túlzás nélkül állíthatjuk: kevés fennmaradt szerzeménye nem csupán hazai, de európai összehasonlításban is állja a próbát. Szent Dorottya miséjének bécsies fényben úszó Kyriéje következik a Schola Hungarica és a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában, Dobszay László vezényletével.

7. Az európai mesterek társaságára méltó Istvánffy mestert most kövesse a nyugati kortársak számára felülmúlhatatlan inspirációkat sugalmazó magyar hérosz, Liszt Ferenc. A Pesten, 1865-ben bemutatott Liszt-oratóriumban, a Szent Erzsébet legendájában magyar kereszténységünk elsőként nyer valóban európai rangú befogadtatást a világegyház zenei kultúrájában. Álom a gyerekkorról – Marton Éva és az Állami Hangversenyzenekar felvételének dirigense Joó Árpád.

8. A magyar kereszténység zenéjét bemutató válogatásunk végén a nemzeti romantika sokoldalú szerzőjének és zenei írójának, a Liszt-kultusz lelkes hívének, Mosonyi Mihálynak Ave veruma hangzik fel az Amszterdami Liszt Ferenc Kórus és Zenekar felvételéről, Peter Scholcz vezényletével.

LEKONF: A Zenei Kincsestár különkiadásában a magyar zenés vallásosság emlékeit idéztük Esterházy Pál, Georg Druschetzky, Istvánffy Benedek, Liszt Ferenc és Mosonyi Mihály szerzeményeivel. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.