Zenei kincsestár

1. Régizenei arborétumunk ösvényei ma este a barokk zenei kertművészet igazi különlegességeinek üvegházába vezetnek. E kényes, tenyésztett virágok a szépség iránti eksztatikus rajongás bizarr vadhajtásából hajtottak. A castratók művészetéről van szó, akik emlékének két lemezes, nagyszerű válogatást szentelt az olasz díva, Cecilia Bartoli. A művésznő karácsonyi meglepetését bontogatva egyszerre ámulhatunk el a kasztrált énekesek korszakával együtt letűnt szerzemények bámulatos érzékenységén és a művészet oltárán feláldozott énekesfiúk drámáján. Bartoli művésznő akként tisztelgett a néhány neves és a sok ezer, névtelenségbe süppedt castrato előtt, hogy maga is szembeszállva a fizikai korlátokkal, vállalkozott a kihívásra, amit e férfias tüdővel megáldott énekesek teljesítményének felidézése támaszt egy hölggyel szemben. Az Il Giardino Armonico az énekesnő remek partnereként hálálta meg a beléje vetett bizalmat, az együttműködésből ismét szenzációs anyag született. Első operaszerzőnk a Scarlatti árnyékában jószerével elfeledett, nápolyi Leonardo Leo, akinek szakértelmét olyan növendékei igazolják, mint Pergolesi, Jommelli vagy Piccinni. Hetven körüli operája egytől egyik világslágernek számított a maga idejében. Cecilia Bartoli most a Palmira egyik áriáját szólaltatja meg.

2. Riccardo Broschi Artaxerxész című operája Londonban aratott sikert 1734-ben. A nápolyi születésű mestert a zenetörténet elsősorban fivére, a Farinelli néven elhíresült castrato sztár révén tartja számon.

3. Noha szerzőjének egyik legismertebb alkotása, a Largóként, zenekari átiratban is ismert Ombra mai fú című Händel-ária eredetileg ugyancsak férfiszopránra íródott a Xerxész című vígopera 1738-as londoni premierjére. Cecilia Bartoli soha nem hallott, drámai finomságokat tár fel az áriában.

4. S végül egy Vivaldi-slágerként elhíresült ária, amely a legújabb kutatások szerint a Geminiano Giacomelli nevű, piacenzai születésű pályatárs Merope című, 1734-ben, Velencében bemutatott operájából lopakodott át a Vörös Pap életművébe. A Scarlatti-növendék komponista számára különös elégtételt szolgáltatott a sors: a bécsi udvar szolgálatában érte a halál, egy esztendővel megelőzve a császári állásért hiába folyamodó Vivaldit.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban castratoáriákból énekelt Cecilia Bartoli az Il Giardino Armonico együttes kíséretével. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.