Zenei kincsestár

1. Kedves Hallgatóink! Az idei, meglehetősen kurta farsangi szezon is alkalmat kínál, hogy átadjuk magunkat a báli muzsikák szédületének, és jöhetnek divatok, múlhatnak módik, a báli szórakozás muzsikája mégiscsak a keringő marad. A kedélyes osztrák ländler világpolgárrá sarjadt unokája éppúgy elnyerte helyét a romantika utáni komolyzenében, amint az a menüettel történt a rokokóban – de az is igaz: az olyan komponistáknak is becsületet szerzett, akik nem is vágytak egyébre, mint hogy friss tánczenével kedveskedjenek a farsangi bálak publikumának. Következzék most egy hamisítatlan bécsi komponista, akinek szerzeményeire ellenben ez a jelző nem minden esetben alkalmazható. Fritz Kreislerről van szó, az 1875-ben született osztrák hegedűvirtuózról, aki a legkülönfélébb korszakok stílusában volt képes zenét szerezni – teljes tanácstalanságba kergetve az elemzőket. Most bécsi jelmezt ölt: dalkeringőjét a Capriccio Kvintett játssza.

2. A keringőkirály, ifjabb Johann Strauss következik most egy császári táncmuzsikával: a Császár-keringő ütemeire 1888-ban szédültek először a bécsi előkelőségek.

3. Johann Strauss, aki az atyai tilalommal dacolva vált Brahms és Liszt ámulatának tárgyává, lélegzetelállító könnyedséggel szórta a pazarnál pazarabb melódiákat. Az operista Massenet igen találóan állapította meg, hogy ha Brahms Bécs lelkét muzsikálja meg, akkor Strauss muzsikája a parfőm. Bor, asszony, dal! a következő Strauss-keringő címe, és a Capriccio Kvintett előadásában felhangzó kamarafeldolgozás a zenekari változatnál is jobban kiemeli a keringőkirály melodikus tehetségét.

4. Ha Strauss a parfőm, Brahms pedig Bécs lelke, Bécs szíve akkor ki lehetne más, mint Franz Schubert? A Rallstab versére írott, 957-es jegyzékszámú Schubert-szerenáddal búcsúzunk Bécstől és a farsangi ábrándoktól.


LEKONF: A Zenei Kincsestárban a Capriccio Kvintett játszott Fritz Kreisler, ifj. Johann Strauss és Franz Schubert szerzeményeiből. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.