Zenei kincsestár

1. Ma este két muzsikuslegenda találkozásának leszünk fültanúi. Bach-műveket hallgatunk majd, de nem egészen abban a formában, ahogyan a lipcsei mester ránk hagyományozta őket. Köztudott, hogy Bach maga is számos átiratot készített szerzeményeiből, megfelelően a klasszika előtti esztétikai felfogásnak, amely a témát, a melódiát nem tekintette egyedi, végleges és teljes alkotásnak. Bach dallamait ezért ma az elmúlt század legnagyobb gitárművészének, a spanyol Andrés Segoviának átirataiban és előadásában halljuk viszont. A mester 1909-ben adta koncertjét. A gitárt, amely Vivaldi idejében még virtuóz szólóhangszernek számított, ekkorra népi hangszerek világába száműzte a zenei ízlés változása. Éppen Segovia volt az, aki kutatásaival, átirataival bebizonyította a gitár létjogosultságát a klasszikus zenében. Játéka nem csak a gitárművészet új reneszánszát indította meg, de olyan komponisták szerzeményeit ihlette, mint Turina, Torroba, Granados vagy Albéniz. Andrés Segovia elsőként a Gavott és Rodeau-t játssza Bach E-dúr partitájából.

2. Chaconne a D-dúr partitából

3. A csellóirodalom egyik gyöngyszeme, Bach 6., D-dúr szólószvitje ihlette Andres Segovia következő átiratát, a kér Gavottot.

4-5. Sarabande és Bourrée következik Bach eredetileg lantra írott e-moll szvitjéből.

6. Andrés Segovia Bach-átiratában végül hallgassák meg a c-moll lantpreludiumot!