Szépség - Szalon

Négy évi kutatómunka eredményeképpen bizonyossággá vált, hogy a Móra Ferenc Múzeum raktárából előkerült, korábban ismeretlen eredetű táblakép, az Angyali üdvözlet az európai reneszánsz térképére jegyzi Szeged nevét.
A názáreti jelenet megkapóan bensőséges szegedi ábrázolása 1925-ben, a jeles szegedi műgyűjtő és lapalapító, Enyedi Lukács hagyatékából került a szegedi városi Múzeumba. A Móra Ferenc kézjegyét őrző leltárkönyvi bejegyzés az apa-fiú reneszánsz kismestereket, az Allorikat, vagy – zárójelesen – az ugyancsak második vonalbeli Bronzinót jelöli meg a kép alkotójaképpen, igaz: egy korábbi tulajdonos magát Raffaellót vélelmezi a kép festőjének, a hátlapra írt bejegyzés értelmében.
A Kovács Zsuzsa restaurátorművész által eredeti fényébe visszaállított, kivételesen finom lelkiséget sugárzó alkotás a Szépművészeti Múzeum itáliai reneszánsz-kiállításának szenzációjaként vonta magára a nagyközönség és a nemzetközi szakma érdeklődését. Az olasz, angol és amerikai szakértőket is mozgósító azonosítási folyamat a magyar Tátrai Vilmos meglátását igazolta: a Texasi egyetem reneszánsz-szakértője, Louis A. Waldman professzor egy New York-i gyűjteményben a táblakép vázlataira is rábukkant, amelyek egyértelművé teszik: a „szegedi Angyali üdvözlet” alkotója a Leghíresebb festők életrajzírójaként is ismert Giorgio Vasari (1511-1574), a kép pedig V. Pius pápa vatikáni magánkápolnáját ékítette 1571-es elkészültétől egészen a XIX. század derekáig.
A restaurálás illetve az azonosítás érdekfeszítő fázisait dokumentáló, reprezentatív album megszületése ugyancsak történelmi jelentőségű esemény: a kötet kiadása az egykori birtokossal, Enyedi Lukáccsal oldalági rokonságot ápoló Zsótér-utód, Heumann Erzsébet magyar-osztrák üzletasszony felajánlása révén vált lehetővé. A tiszai kereskedelem korszakos alakjának, Zsótér Andornak dédunokája abban a hitben lépett mecénás eleinek örökébe, hogy a szegedi Vasari-ritkaság publikálásával nem csak egy elveszettnek hitt vatikáni műkincs, de az egykori Szeged kultúraszeretete is megörökítést nyer a világ jelentős könyvtáraiban. Az újra felfedezett reneszánsz kép névadására és megáldására ünnepi szentmisén került sor a székesegyházban május 22-én, Szeged napján.