Nyelvédesanyánk

Miképpen és miért változhat a nyelv? Miben különbözik a magyar más nyelvektől? Hogyan tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, és hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után? Csak néhány kérdés, amelyre választ kaphatunk A nyelv és a nyelvek című kötetből, amelynek idén új – feladatsorokkal bővített – kiadása jelent meg. Hogyha egy olvasni tudó ember kezébe veszi a kötetet, és elolvassa a címet, akkor – kis túlzással – mondhatjuk azt is, hogy tudja, miről szól a kötet? – kérdeztük Kenesei Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatóját, a kötet szerkesztőjét.

Mi a hipertext? Egy nonlineáris írásmód, egyszerűbben linkeket, hivatkozásokat tartalmazó szöveg, amelyet képernyőről olvasunk. Időnként rákattintva egy-egy hivatkozásra továbblépünk újabb és újabb olvasatokat hozva létre. Egészen új olvasási mód – talán harmadik olvasási forradalom – amelynek köszönhetően új szövegek is jönnek létre. Több alkotás született már hipertextuális környezetben, például Farkas Péter Gólem című kötete vagy a brit Penguin kiadónak a We tell tories című oldalán is van hat ilyen kísérlet, amelyekről Szűts Zoltánt, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének docensét kérdeztük.

A miniszter virítja a lóvét? Ráadásul a köztelevízióban? Argó, bizalmas nyelvhasználat, szakmai zsargon a híradásokban. H. Tóth Tibor Zakó – kacsa – lóvé című jegyzetét hallgathatják meg.