1-3. A Zenei Kincsestárban a bécsi ősz ragyogó aranyfényei áradnak a most következő Schubert-dallamokból. A három felhangzó tétel Schubert F-dúr oktettjéből való. A vonósokra és fúvósokra komponált szerenád 1823-ban, egy házikoncerten hangzott föl első ízben. A megrendelő egy klarinétjátékos gróf, Ferdinand Troyer volt. Ez ad magyarázatot többek között a válogatásunkban elsőként fölhangzó, II. tétel szép klarinétszólamára. Schubert Beethoven Septetjének mintáját követte a komponáláskor, csupán egy második hegedűvel bővítve a Beethoven-együttest. A fúvósszerenád bécsi tradíciói szabad kezet adnak a tételrend tekintetében, így fordulhatott elő, hogy első kiadásakor az oktett a negyedik és az ötödik tétel nélkül jelent meg. Első nyilvános előadásán azonban, 1827. áprilisában Beethoven Emperor-koncerjte mellett hangzott föl, ezzel is utalva tisztelgő jellegére. A szerzemény finom lírája nem tagadja meg komponistáját, de a nagy formák iránt érzékeny, rutinos mestert sem. Következik a 2. Adagio, a 3. Allegro vivace - Trio és a záró, 6. tétel: Andante molto - Allegro. A Wiener Oktett muzsikál.
