Zenei kincsestár

1-6. A Zenei Kincsestárban a középkori Spanyolország felé vesszük utunkat. Déli végvárainál az európai kultúra afrikai és keleti hatásokkal elegyedve hozza létre sajátságos világát. E termékeny találkozások folytán egymás mellett alakul ki az arab kultúra ibériai változata, a mór, valamint a spanyol földön letelepedett zsidóság szefárd kultúrája. 1492-es kiűzetésükig a szefárd muzsikusok meghatározó szereplői voltak a spanyol zenei életnek. Nem csoda, hogy románcaik áthatották egymást a spanyolok románcaival. A hatás persze kölcsönös: a szefárd énekekben még a bibliai alakok is a középkori királyok palástját viselik, legendáik európai balladákkal, orientális költészetük a lovagkor képeivel vegyül. Zenéjük jellemzőit találóan foglalja össze a magyar utazó, Justh Zsigmond, aki fél évezreddel később, Tuniszban hallja az ősi románcokat: „Elébb végtelen síró melódiát kezdenek énekelni. Mind dalol, mind kiált. Verik a dobot, fújják a klarinétot, egyhangúan, de mindig erősen. Se vége, se hossza a melódiának, végtelen, mint Júdea pusztái, végtelen, mint a papok bánata, mint vándorlásaik.” Jordí Savall és az Hespérion együttes muzsikál.