Zenei kincsestár

1. Giuseppe Verdi a Szuezi-csatorna átadásának alkalmából kapott megbízást az egyiptomi alkirálytól, hogy szerezzen operát a luxori ásatások által ihletett novella, Aida története alapján. A bemutatót több ok – egyebek mellett a porosz-francia háború – két évvel elhalasztotta. 1871-ben került színre az Antonio Ghislanzoni szövegkönyvére komponált zenedráma, amelyet pár héttel később Párizs, majd kisvártatva az egész művelt világ ünnepelt. Az egyiptomi misztériumok körében játszódó tragikus történet hősnője, Aida, a fáraó hadvezérébe, Radamesbe szerelmes. A katona is vonzódik a szép etióp rabnőhöz, fölkeltve ezzel a fáraó leányának, Amnerisnek féltékenységét. Amikor az etióp seregek megtámadják Egyiptomot, a fáraó Radamest bízza meg az ország védelmével. Ramfis főpap ünnepélyesen nyújtja át neki a vezéri kardot. A legnagyobb harc azonban Aida lelkében dúl: az etióp seregeket apja, Amonasro király vezeti. Amneris, hogy megbizonyosodjék Aida érzéseiről, Radames halálhírét adja a lány tudtára. A hős azonban visszatér, rabjai között Amonasróval. A király csendre inti lányát. A fáraó végül –Radames közbenjárására – megkíméli a rabok életét. Riccardo Muti 1974-ben rögzített fölvételén sztárszereposztás kelti életre Verdi hőseit. Aida: Montserrat Caballé, Radames: Plácido Domingo, Amneris: Fiorenza Cossotto, Ramfis főpap: Nyikolaj Gyaurov, Amonasro: Piero Cappuccilli. Közreműködik az Új Filharmonikus Zenekar és a londoni Covent Garden operaház énekkara.