Türingiában született 1256-ban. A helftai ciszterci nővérek közé került, ahol irodalmi és bölcseleti ismertekre tett szert. 1281-től bensőséges viszonyban élt Istennel, teljesen az imádságnak és a szemlélődésnek szentelte életét. Így köszöni meg Isten jóságát Az isteni szeretet követe c. könyvében: "Ajándékaid között kitüntettél felbecsülhetetlen bizalmas barátságoddal is, különböző módon nyújtva istenséged szeretetének tárházát, azaz isteni Szívedet, amely számomra minden gyönyörűség forrása". 1301-ben halt meg.