Valószínűleg a sárospataki várban született 1207-ben. Lajos türingiai tartománygróf felesége lett. Három gyermek édesanyja. Férje halála után (1227) a szegénységet választotta, sok megpróbáltatás után 1231-ben halt meg Marburgban. Marburgi Konrád ferences szerzetes, aki lelki vezetője volt, levelében részletesen leírja önmegtagadó és áldozatos életét. Utolsó óráit így örökítette meg: "Halála előtt, amikor meggyóntattam, megkérdeztem tőle, hogy mi történjék megmaradt holmijaival és ágyával. Azt felelte, hogy mindaz, amit még birtokolni látszott, már úgyis régen a szegények tulajdona volt. Arra kért, hogy osszam szét közöttük mindenét, kivéve azt az egyetlen inget, ami rajta volt. Azt akarta ugyanis, hogy abban temessék el. Ezután magához vette az Úr testét, majd estig gyakran emlegette a prédikációkban hallott jó tanításokat. Végül nagy buzgósággal Istennek ajánlotta mindazokat, akik körülvették, majd, mint aki édesen elalszik, kilehelte lelkét". Halála után négy évvel már szentté avatták.