Nyelvédesanyánk

Mintegy ötszáz éve készült el az első magyar nyelven írt orvosi könyv, Váradi Lencsés György Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica című műve. A jeles eseményhez kapcsolódó évforduló alkalmából a magyar orvosi nyelv történetéről, jelenéről, távlatairól tartottak konferenciát irodalomtörténészek, nyelvészek, orvosok a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A konferencia előadói áttekintették az orvosi nyelv történetét egészen napjainkig. Elérkezve a jelenkorhoz, felmerült a kérdés: létezik e orvosi szaknyelvi helyesírás? Hol tart ma az orvosi nyelv és a helyesírás kapcsolata? Laczkó Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetemről tartott erről előadást.

Az első orvosbotanikai művekben fontos volt, hogy a szerzők közérthető nyelvet használjanak. Ahogy korábbi interjúnkban is hallhatták – és a való életben is tapasztalhatjuk – ma már a közönséges földi halandó – még ha érti is a latint – nehezen fejt meg egy orvosi zárójelentést. A Növénynevek enciklopédiája ezért nemcsak a szavak eredetét, etimológáiáját, rövid leírását, népnyelvi elnevezését, kultúrtörténetét tartalmazza, hanem a növények élettani hatásával is foglalkozik. A szerzővel, Rácz Jánossal beszélgettünk.

„A nők hajlamosak akkor is rossz egészségügyi állapotukra panaszkodni, ha amúgy remek formában vannak.” Mi a hiba a mondatban? Kiderül mai nyelvi jegyzetünkből. H. Tóth Tibort hallják.