Természet – tudomány

Európa első artézi kútját, amelynél a víz magától tör a felszínre, 1126-ban a franciaországi Artois grófságban fúrták, innen az elnevezése. Hazánkban az első jelentős munkálatok a tizenkilencedik század kiemelkedő bányamérnöke, Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződnek, aki közéleti személyként is komoly eredményeket ért el. A fáma szerint Jókai Mór róla mintázta a Fekete gyémántok Berend Ivánját.

Zsigmondy Vilmos bányamérnök a hazai mélyfúró-ipar megteremtője. Nevét emléktábla hirdeti a Margitszigeten, szobra áll a városligeti Széchenyi gyógyfürdőnél, s Harkányban is az ő tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak.

1849 elején Resicabányán a vas- és acélművek üzemét teljesen átállította a honvédség felfegyverzésére, emiatt a világosi fegyverletétel után a temesvári haditörvényszék hat év vasban letöltendő várfogságra ítélte. A resicai polgárság azonban nem hagyta annyiban, s kérvénye nyomán az olmützi rabságból már a következő évben kiszabadult.

A többi között a francia Becsületrend lovagkeresztjével is kitüntetett Zsigmondy Vilmos kalandosnak mondható életpályáját igyekszünk mai műsorunkban bemutatni, a nem kevésbé kalandos Zsigmondy-gyűjtemény történetével együtt. Hallgassák meg!