Zenei kincsestár

1-11. Száz esztendeje tört ki az első világháború. A boldog békeidők fél évszázadának minden idők legvéresebb pusztítása vetett véget, Európa kultúrnemzetei törzsi érdekek és jelszavak jegyében küldték halálba fiaikat, milliószámra. A kezdeti lelkesedést a társadalom intelligens rétege az első perctől kezdve döbbenettel szemlélte. Móricz Zsigmond írja: „Az első nap tomboló rivalgás. Vesszen Szerbia! Orgyilkosok országa! Rákóczi-mars, Marseillaise, kávéház a késő éjszakáig, mámor és vörösre főtt arcok. … Hazádnak rendületlenül… ének a hajnalban… komor és ijesztő… Mennek a halálba…” A lövészárkokban és a hátországban keletkezett háborús énekek jól tükrözik a mészárszékre küldött társadalom rétegzettségét: akad köztük parasztdal, népies műdal és sanzon, kuplé egyaránt. Ezekből hallunk válogatást Bokor János, Lakatos Miklós és cigányzenekara, a Kaláka Együttes, Lázár Zsigmond, Kiss Ferenc, Szabó Dániel, Halmos Béla, Szacsvay László, a Szélkiáltó Együttes, Kátai Zoltán és Cseh Tamás előadásában.