Természet – tudomány

A népi vallásosság kutatásában az úttörők közé tartozott hazánkban s az elsők közé Európában. E tárgykörnek európai összehasonlításban is egyik kiváló kutatója lett. Neki köszönhetjük például az imádságokat elemző első szaktanulmányt is még 1937-ből. Megjelent tanulmányait 1944-ben külön kötetbe gyűjtve Sacra Hungaria címmel adta ki.

Bálint Sándor néprajztudós, a legszögedibb szögedi másik nagy kutatási területe maga Szeged volt, a városról, környékéről és népéről több kötete is megjelent. Olyan paraszti származású értelmiségi volt, aki egyetemi oktatóvá emelkedve sem felejtette el gyökereit. Mindenkit megfogott nagy műveltsége, mély hite és tiszta, közvetlen embersége. Hite mellett rendületlenül kitartott, noha üldöztetésben volt része miatta, s bár felesége elhagyta, a súlyosan megbetegedett asszonyt visszafogadta és áldozatosan ápolta.

Még 1995 nyarán a rokonai, kollégái, barátai, ismerősei által írt több ezer levelet, magnófelvételeket adtak át Gyulay Endrének, a Szeged-Csanádi Egyházmegye akkori püspökének. Ő ezek alapján azt tapasztalta, hogy a szegedi néprajztudós élete az egész magyar társadalom számára példa lehet, így elindította Bálint Sándor boldoggá avatási eljárását. Erről is hallhatnak mai műsorunkban.