2015. 12. 06. 09:04
54 perc
zenei műsorok
szerkesztő: Marton Árpád
1. Kedves Hallgatóink! Ha van szerep, amely örökre egybeforrt a 75 éve született Gregor
József emlékével, Donizetti Don Pasqualéja mindenképp az. A címszerep egész pályáján
végigkísérte a művészt. A történet az olasz vígopera hagyományait teljesíti ki minden
korábbinál több zenei finomsággal. Don Pasqualét bosszantja unokaöccse, Ernesto pazarló
életmódja. Malatesta doktor tanácsára elhatározza, hogy oltár elé vezeti a doktor húgát,
Sofroniát. Miután Malatesta az agg Sofronia helyett Norinát vezette Don Pasquale házába,
a háziúr fülig beleszeret a tűzrőlpattant szépségbe. Nosza, Malatesta hamar kerít egy
jegyzőnek álcázott unokaöccsöt, hogy sebtében nyélbe üssék a házasságot. Don Pasquale
lelkesen íratja vagyonát az újasszonyra, hogy ezzel is borsot törjön pazarló öccse orra alá.
Ernesto épp jókor érkezik, Malatesta instrukciói alapján ő lesz az egyik tanú az álesküvőn.
Csakhogy Norina is tudja ám a szerepét. Malatesta tervének megfelelően pokollá teszi Don
Pasquale nyugodt mederben folydogáló életét. Mint a ház új úrnője, becsmérelni kezdi a
berendezést, a kiszolgálást, aztán költséges ruhatári beszerzéseket eszközöl. S mindennek
betetőzéseképpen, hogy mégse egy pohos öregúrral kelljen megjelennie a nagyvilágban,
korzózni indul Ernestóval. Ernesto szerepében Bándi Jánost, Malatestaként Gáti Istvánt,
Norinaként Kalmár Magdát halljuk. A Magyar Rádió és Televízió Énekkara és az Állami
Hangversenyzenekar élén Fischer Iván.
2. A harmadik felvonás bizony csúfos jelenetsorral veszi kezdetét. Nem elég, hogy Don
Pasquale házát teljesen fölforgatták Norina költekező hajlamai, az ifjú férj rábukkan egy
levélkére, amelyben Ernesto ad találkát az újasszonynak. A vita hevében a vérmes Norina
még meg is pofozza tisztes korú férjét. Don Pasquale sírva fakad, majd a megaláztatás mélyén
Malatestát hívatja: intézkedjék a szerencsétlen frigy fölbontásáról. Malatesta titkon tenyerét
dörzsöli: a terv, hogy Don Pasqualét jobb belátásra térítsék, a legjobb úton halad. Hamar
nyomába erednek hát a csélcsap Sofroniának. A szerenádozó Ernesto karjaiban találják a
parkban. Don Pasquale hüledezve szembesül a gyengébb nem esendőségével, majd mérgében
abba is beleegyezik, hogy Ernesto feleségül vegye imádott Norináját. Ekkor jön csak a
meglepetés: a Sofroniának hitt Norina épp ott áll Ernesto mellett. A házasság csupán alapos
lecke volt. A finálé a szerelmesek boldogságával és Don Pasquale megkönnyebbülésével
teljesedik ki: agglegényeknek nem valók a szerelmi fölfordulások.