A vasárnap muzsikusa

1. Kedves Hallgatóink! A 75 éve született, világhírű magyar basszista, Gregor József ma Rossini Mózes című operájának címszerepében hallható a Lamberto Gardelli vezényletével rögzített, világsikerű felvételen. Az 1981-ben készült fölvételen a szerelmespárt, Amenophist és Anaist B. Nagy János és Kalmár Magda kelti életre; Mózes nővére Póka Eszter, fivére, Eliezer Molnár András, a fáraó szólamát Sólyom-Nagy Sándor énekli, mellettük Fülöp Attila, Begányi Ferenc, Hamari Júlia, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara hallható a felvételen. Az első felvonásban a fáraó szabadságot ígért a zsidó népnek. Csakhogy a fia, Amenophis, aki Mózes unokahúgát, Anaist szereti, döntése megmásítására bírta a fáraót: ha a zsidók elhagyják Egyiptom földjét, szerelmese is távozik. A felvonás azzal ért véget, hogy hatalmas vihar és jégeső sújtott le Egyiptomra. Akiben Verdi Aidájának párhuzamai kelnek életre, nem téved: a könnyed vígoperák szerzője, Rossini ezúttal vérbeli romantikus konfliktus szolgálatába állítja zenéjét. A második felvonásban folytatódnak az Egyiptomot ért csapások. A fáraó végül magához hívatja Mózest. Hogy hazájuk sorsán segítsenek, a fáraó és hitvese ígéretekkel próbálják rávenni Amenophist, mondjon le Anais szerelméről. Hasztalan.
Rossini Mózesének harmadik felvonása az egyiptomiak Ízisz-szertartásán veszi kezdetét. Ízisz főpapja föltételt szab a zsidóknak szabadulásuk áraképpen: áldozzanak az istennő oltárán. Mózes megtagadja a parancsot. Csakhogy a csapások folytatódnak: a vizek vérré válnak, dögvész és sáskahad támad, mire a fáraó házanépe bosszúra gyullad a szidók ellen. Ekkor azonban Mózes imájára kialszik az áldozati tűz, és összeomlik Ízisz oltára. A fáraó megtörten fogadkozik: szabadon engedi Isten választott népét.