1-2. A Zenei Kincsestárban a hangszerek királynője, az orgona mellett készülünk Urunk születésének megünneplésére. Szerzőnk, az 1886 és 1971 között élt francia Marcel Dupré orgonisták családjában látta meg a napvilágot, Rouenban. A híres orgonaépítő, Cavaillé-Coll kis csodagyereknek nevezte a fiúcskát, aki egyforma tehetséget mutatott orgonán és zongorán. A párizsi Conservatoire elvégzését követően Charles-Marie Widor helyettese lett a Saint-Sulpice templomban. Improvizációs tudására jellemző, hogy ötszólamú fúgákat is képes volt rögtönözni. 1914-ben elnyerte a kor muzsikusainak vágyott elismerését, a Római Nagydíjat. A Notre Dame székesegyház orgonistájaként halotta őt egy gazdag autógyáros, aki hozzásegítette Duprét a nemzetközi koncertkarrierhez. Anglia, majd Amerika is megnyílt a művész előtt. New Yorkban improvizált orgonaszimfóniája után fölkérést kapott, hogy gregorián énekek alapján rögtönözzön többtételes művet Jézus életéről. Ezt követően Dupré annyi turnémeghívást kapott a tengeren túlra, hogy még a Conservatoire professzori állását is kénytelen volt visszautasítani. Az egész Amerikát magával ragadó orgonaépítési láz is csábította: orgonaépítőkkel konzultált, és új hangszereiket elsőként szólaltatta meg egyetemeken és – nagyáruházakban. A Passió-szimfóniát utóbb a 23-as opusszám alatt tette közzé. Thomas Trotter most Dupré egyik kedvenc hangszerén, a Princetoni Egyetem orgonáján játssza el első két tételét: A világ Megváltásra vár; illetve a születés címűt.
3. Marcel Dupré Passió-szimfóniájának karácsonyi tételei után most az 1922-ben keletkezett, opus 20-as Variációk következnek egy régi francia karácsonyi dalra.
