2005. 06. 17. 23:30 zenei műsorok

Zenei kincsestár

Olasz reneszánsz táncok II.
1. A reneszánsz Itáliába tarthatnak velünk a Zenei Kincsestár mai hallgatói. A kép, amelyet a korról őrzünk: színes. Giotto nyomában új perspektívák nyílnak a piktúrában és a természetszemléletben is. Petrarca megmászik egy magaslatot - igaz, könyvvel a hóna alatt-, hogy körültekintsen a tájon. Ő egyébként nem csupán költészetével képvisel korszakváltást, de társadalmi értelemben is. Polgárként tekint vissza Dante korára, a középkorra. Az olasz reneszánsz tehát az önérzetes és életkedvben bővelkedő ember kultúrája. Zenéje ugyanerről tanúskodik, mint azt hamarosan hallhatjuk. Az olasz reneszánsz táncaiból; lantra és kisegyüttesre alkalmazott canzonettáiból és madrigáljaiból ma a The King’s Noyce együttes szólaltat meg néhányat David Douglass irányításával. Elsőként egy ismeretlen szerző nemesen csengő tánca következik az 1574-es Bottegari Lantkönyvből, mely a Medici-kor zenei kincseinek leggazdagabb tárháza. A darabot David Douglass alkalmazta vonós hangszerekre.

2. A kor nem különítette el még a hangszeres és az énekelt műfajokat. Ha egy melódia jól sikerült, arra táncolni éppúgy lehetett, mint verset alkalmazni - erre a mi Balassink a legkézenfekvőbb tanúság. Most Cosimo Bottegari melódiája következik: „Magam magam dalolok csak egyre”.

3. Adrian Willaert következő lírai szerzeménye mintha már a következő korszak hangszeres műfaját, a barokk szonáta felfogását előlegezné.

4. Szerelmi érzések nélkül elképzelhetetlen egy reneszánsz dalnok. A követező szerzemény költő-dalosának nevét mára homály fedi, de egy biztos: kedélyes muzsikája gyógyír lehetett szerelmes kínjaira, melyek a dal címében fejeződnek ki: „Nem szeretek többé, égek csak egyre”.

5. David Douglass és együttese most a korabeli előadásmódra mutat be egy példát: előbb Cipriano de Rore canzonája hangzik el, majd fantáziát hallunk ugyanerre a témára az eladók szabad felfogásában.

6. Orazio Vecchivel, a kor leghíresebb madrigálszerzőjével búcsúzunk a reneszánsz Itáliától, aki a komponista briliáns tehetségét is büszkén állítja próba elé a dal címében: „Szerezzünk dalt fekete hangjegyek nélkül.”

A műsor további adásai

2005. 06. 27.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

2005. 06. 24.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Mendelssohn: Szent Iván éji álom - szvit

2005. 06. 23.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Manuel de Falla: Éj spanyol kertekben, előadja: Saint Martin In the Fields Kamarazenekar

2005. 06. 21.
kedd
23:30

Zenei kincsestár

1868-ban ezen a napon mutatták be Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operáját. A mai műsorban ebből hallanak részleteket.

2005. 06. 20.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

Az 1819. június 20-án született Jacques Offenbach műveiből válogatunk.

Épp ezt az adást nézed
2005. 06. 16.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Mozart: 5., D-dúr zongoraverseny K.175.

2005. 06. 14.
kedd
23:30

Zenei kincsestár

Johann Sebastian Bach háromszólamú invencióit játssza Elisabeth Joyé.

2005. 06. 13.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

Johann Sebastian Bach kétszólamú invencióit játssza Elisabeth Joyé.

2005. 06. 10.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Vukán György: Kürtverseny

2005. 06. 09.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Világhírű zenekarok: Az Academy of Saint Martin in he Fields

2005. 06. 07.
kedd
23:30

Zenei kincsestár

Paganini 24 caprices-ból James Ehnes játszik.

2005. 06. 06.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

2005. 06. 03.
péntek
23:34

Zenei kincsestár

Joseph Haydn: 59. Esz-dúr szonáta és C-dúr fantázia, előadja: Schiff András

2005. 06. 02.
csütörtök
23:34

Zenei kincsestár

2005. 05. 31.
kedd
23:34

Zenei kincsestár

A meteorológiai tavasz utolsó napján, a nyár előestéjén Vivaldi: A négy évszak című művéből szól a Tavasz és a Nyár.