Hagyományok éltetői

Csöröge, szalagos vagy rózsafánk? Nem telhet el úgy a farsangi időszak, hogy ne együnk, süssünk legalább egyszer a finomságból.
A csörögetésztát gyermekágyas kismamának volt szokás vinni, illetve minden termékenységre utaló, szaporaságra váró helyzetben megjelent ez a tésztafajta. A szalagos fánk a 16. században terjedt el először a főúri udvarokban, majd a többi társadalmi réteg körében is. A fánksütés szokásaiba, rejtelmeibe vezeti be hallgatóinkat Fehér Ilona népi tésztaétel készítő.



Két híres legenda él a fánk elterjedéséről. Az első szerint a francia Marie Antoinette királyné egy kalandos karneváli éjszakán ismerte meg a fánkot. Annyira ízlett neki, hogy a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
A másik történet szerint egy bécsi pék özvegye nem győzte a munkát, és a kenyérre váró, türelmetlen tömeghez vágott egy darab kenyértésztát. Az szerencsére a kályhán lévő lábasba pottyant, és megsült a forró zsírban. Akár igaz, akár nem a két történet közül valamelyik, a fánk közkedvelt finomság, ami mai formájában legelőször a főúri házakban jelent meg. De a falusi konyha már korábban ismert egyfajta sült, kelt tésztát.