Különös, mekkora jelentőségre tett szert a fuvola a XX. század francia kamaramuzsikájában. Talán a hangszer évszázadok óta töretlen népszerűsége, talán a francia szellemmel rokon, kifinomult karaktere, talán a kor művészeti irányzatait jellemző egzotikum és sejtelmesség az oka, a francia századelő mindenesetre fuvolaművek kiapadhatatlan tárháza. Ittzés Gergely és Szilasi Alex ma elsőként az 1879 és 1941 között élt Philippe Gaubert 1., A-dúr szonátáját játssza.
A következő fuvolaszonátája, Francis Poulenc épp húsz esztendővel volt fiatalabb az imént hallott szerzemény komponistájánál, Philippe Gaubert-nél. Nem csoda hát, ha a későromantika és az impresszionizmus finom pasztelltónusait nála mozgalmasság, izgatottság és perpetuum mobile-szerű dinamizmus váltja föl.
