A Zenei Kincsestárban a francia barokk gazdag terméséből szemezgetünk. Az 1632 és 1687 között élt Jean-Baptiste Lully, francia módra, afféle divatdiktátornak számított a francia Aranykor sosem elkomoruló egén. Visszafogottság és kellem talán sehol másutt nem társul ennyi látványossággal és bizarrsággal, mint Lully pazar allegorikus balettjaiban. Nyilvánvaló az olasz példák hatása, csakhogy az olasz lélek romantikus szertelensége Lully világában finomkodó és kissé kimódolt gesztusrendszerré alakul. Nem véletlen, hogy hősei elvont alakok, az antik mitológia félisteni-félemberi lényei, mint Apolló vagy Armida. Az pedig természetes, hogy Lully színpadáról nem hiányozhatnak a démonok és a szörnyek sem. Időzzünk hát a XVII. század káprázatos bábszínházában, amely történetesen egy birodalomnyi országot fogadott falai közé. Énekes szólistánk Guillemette Laurens, a Capriccio Stravagante élén Skip Sempé.
