Ha a ma felhangzó muzsikák előtt csupán egy évszámot és egy helyszínt árulnánk el, Kedves Hallgatóink máris tudnák, hogy kifinomult és bensőséges zenei élményre számíthatnak. A kérdéses évszám: 1712, a helyszín pedig Párizs. Ekkor jelenik meg a francia fővárosban a "Monsieur Rebel Sonatáinak Gyűjteménye" címet viselő kiadvány, az udvari zenészek és a főúri műkedvelők legnagyobb örömére. A komponista, az 1666 és 1747 között élt Jean-Féry Rebel egyike a francia aranykor ama kismesterinek, akik a ragyogó állócsillagok: Lully, Couperin és Rameau árnyékában szolgáltak a múzsáknak és a zenekedvelőknek. Nem is akármilyen színvonalon. Ahogyan a korszak festészete a zsánerképnek hódol, éppen így van ez a zenében is. Az úttörő újítók nyomában megannyi képzett muzsikus alkotja roppant formás szerzemények sokaságát, hátteret és alaphangulatot biztosítva ezzel a fényűző XVIII. század számára. Tapintatos és kellemdús szerzeményeikből mintha csakugyan a korszak levegője érintene meg bennünket. A Napkirály udvartartásában nevelkedett, csodagyermek hírében álló Rebel triószonátái közül ma egy c-moll és egy B-dúr alkotást hallhatunk a róla elnevezett kamaraegyüttes előadásában. Az első sonata a zeneszerző mestere, Lully emléke előtt tiszteleg, a második a diadalmas Apolló alakját idézi meg.
