Délutáni találkozás

Júliusban még magától értetődőnek tűnt, hogy valamikor később –, már elfogadva a Teremtő akaratát, és a tényt, hogy Jálics Kinga kollégánk eltávozott közülünk -, megemlékezünk róla. Nem csak hirtelen előkapkodva életrajzi adatokat, hanem valami többet hozzátenni: emlékezeteset, mellbevágót, meghatót; valamit, amit – az ő oly gyakran katartikus beszélgetéseinek végén – mi is kaptunk tőle, itt a Legendákban.
De mi legyem az?
Húzzunk elő cikkeket az egykor oly ismert és kedvelt Film Színház Muzsika című magazinból? Amelynek munkatársa, később főszerkesztője volt, s amely hetilaphoz számos neves művésszel készült interjú, s így több évtizedes mély barátság, szeretet köthető?
Üssük fel a Keresztény Élet számait, ahová oly izgalommal készítette a portrékat hétről hétre? Vagy keressünk a Rádió és Televízió újságból, ahol megannyi, elegáns, frappánsan megfogalmazott ajánlóban, portréban tartott tükröt egy egész művész-nemzedéknek? Miféle láthatatlan hídon át lépdelt életpályája?
Talán épp ez: a film-, a színház-, a muzsika a három pillére!
Mint a mai összeállításnak is, amelyben a „Legendák - legendás perceit” idézzük: Seregi László koreográfust, Makk Károly filmrendezőt, Törőcsik Mari és Szacsvay László színművészt, Vukán György zeneszerző és zongoraművészt, és Cseh Tamást - az ő "micsoda útjaival".