A Zenei Kincsestárban diadalmas, ünnepi, katonai, reprezentatív, bevonulási, győzelmi és parádés indulók szólalnak meg a Pozsonyi és a Ljubljanai Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Ondrej Lenard, Otto Aebi, Kazushi Ono és Anton Nanut által vezényletével. És mert nem csupán a keringő királya, indítsa indulóparádénkat ifjabb Johann Strauss szerzeménye a Cigánybáróból.
A Straussok bécsi világa Mozart muzsikájába, a divertimentókat és szerenádokat fölvezető indulókba mélyeszti gyökereit. A 215-ös jegyzékszámú Mozart-induló következik.
A megszépítő messzeség azt is feledteti velünk, magyarokkal, hogy a közkedvelt Radetzky-induló éppenséggel 1848-ban szaladt ki idősebb Johann Strauss tollából, és hamarosan a Habsburg-birodalom zenei ikonjává vált.
Következzék pár stilizált induló: Csajkovszkij Diótöröjéből, Bizet Arles-i lány szvitjéből, Saint-Saëns Algériai szvitjéből és Prokofjev operájából, a Három narancs szerelmeséből.
Befejezésül egy régi magyar induló a francia romantika köntösében: a Rákóczi-indulót halljuk Berlioz operájából, a Faust elkárhozásából. A régi magyar verbunkos indulótéma a XIX. században már annyira ismert volt, hogy Berlioz mellett Erkel és Liszt is feldolgozta.
