Zenei kincsestár

Ma este a XVIII. század utolsó évtizedeibe látogatunk, a korszak egyik legnépszerűbb koncertműfaja, a klarinétverseny szárnyain. Ki más lehetne kalauzunk, mint az a Carl Stamitz, aki szimfóniái, simfonia concertantéi és kamaradarabjai mellett csak úgy ontotta a klarinétszólóra és zenekari kíséretre szerzett, fényes és kecses versenyműveket? Pedig Stamitz eredetileg hegedűművész volt. Nem is akárhol! Apja, Johann Stamitz a mannheimi udvari zenekar koncertmestereként alapozta meg világhírét – nem mellékesen pedig az úgynevezett mannheimi stílust, amely egyebek közt Mozart számára is követendő példa gyanánt szolgált a kifinomult zenekari hatások tekintetében. Carl Stamitz tehát a legjobb iskolát kapta, amit csak muzsikusnövendék kaphat. Nem véletlen, hogy angliai és oroszországi koncertturnéit követően a jénai zenei élet vezetői kapva kaptak az alkalmon, hogy megnyerhessék karmesterük gyanánt. Itt, Jénában halt meg 1801-ben. Az időpont akár jelképesnek is tekinthető: Carl Stamitz a derűben és fényben úszó XVIII. századi muzsika egyik utolsó követe. F-dúr koncertjét Sabine Meyertől és a Saint Martin in the Fields kamarazenekartól halljuk, Iona Brown vezényletével.
Búcsúzásképpen Stamitz 3., B-dúr klarinétversenyének nyitóallegróját halljuk.